Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos: Magyarország első tervszerű felmérése (1696)
ban levő térképek hibáit, pontatlanságát. Ezért maga készített számos helyszínrajzot, de munkája során földrajzi, természetrajzi megfigyelést végzett, mind több alaposabb régészeti, történeti adatot gyűjtött. E tevékenységében igen nagy ösztönzést jelentett számára a londoni Királyi [Tudós] Társaság, a híres Royal Society útmutatása és bíztatása [7]. A Királyi Társaság vezető tagjai, többek közt Newton, Halley, Robert Hook állandóan szorgalmazták a Föld akkor alig ismert területeinek tanulmányozását. Ilyen „terra incognita” volt a 17. század végén is Európa szívében a Magyar Királyság. Az angol udvar bécsi követének — és a török Portával folytatott tárgyalások közvetítőjének -, Lord William Pagetnek káplánja és titkára, St. Georg Ashe maga is a Társaság tagja volt. Szorgosan keresett, kezdetben sikertelenül, olyan tanult férfiakat, akik tájékoztatást adhatnának a felszabadított területek természeti viszonyairól [6]. 1691- ben azonban örömmel értesítette a Királyi Társaság titkárát, Edmund Halleyt, hogy gr. Marsigli tábornokban olyan emberre talált, akinek (hivatalból is) egyik munkája a térképek kijavítása, emellett széleskörű tudományos érdeklődéssel rendelkezik [7, 8]. Csatolta Marsigli beszámolóját addigi munkájáról, és javasolta, hogy az olasz hadmérnököt vegyék fel a Royal Society tagjai közé. Ajánlata alapján 1691. november 25-én valóban a tagok sorába iktatták. L. E Marsigli kiérdemelte az előlegezett bizalmat, mert a Royal Society egyik legszorgosabb tagjává vált [8]. Vélhetőleg Halley útmutatást is küldött Ashe számára, hogy milyen megfigyelésekre, földrajzi mérésekre bíztassa Marsiglit2 Az angliai Társaságnak ajánlotta a hatkötetes „Danubius" tartalmát, legfontosabb eredményeit összegező, 60 oldalas programfüzetet, amely a „DANUBIALISII OPERIS H PRODROMUS” azaz „A Dunai munkálatok előfutára"ámen, Nürnbergben 1700-ban, majd újra nyomtatva 1724-ben jelent meg. („Ad Regiam Societatem Anglicanam”.) Az egész munkát Marsigli I. Lipót császárnak és magyar királynak kívánta dedikálni. Erre azonban nem került sor, mivel 1703-ban - egy hadászati kudarc okán - rangjától megfosztva kizárták a császári hadseregből, és a megalázott, mélyen sértett olasz tudós végleg elhagyta a Habsburg birodalmat [7]. Bizonytalanná vált a „Danubius" teljes anyagának kiadása is. Végül hollandiai kiadók jóvoltából 1724-ban nyílt újra lehetőség a terjedelmes és nagyon díszes munka megjelentetésére, és 1726-ban nyomtatták ki [1, 4]. A Habsburg birodalmat elhagyva Marsigli hosszabb utazásokat tett, több hatalomnak is felajánlotta szolgálatait, és kiterjedt tudományos tevékenységet is végzett. Ekkor állította össze másik jelentős könyvét „A tenger természetrajzá”-ről, 40 rézmetszetű képtáblával, 176 oldalon („Histoire Physique de la mer”, Paris), amelyet oceanográfia alapművén is tartanak. Bolognában hunyt el 1730. november 30-án. Hatalmas könyv és kézirat gyűjteményét, valamint tudományos műszereit szülővárosára hagyta [1,7, 10]. J. Chr. Müller és a térképező munka A török sereg sorozatos csatavesztéseinek hatására a Porta egyre inkább hajlott a fegyverszünetre. A visz55 Marsigli tevékenységének színtere Magyarországon 1691-1699 között, J. Chr. Müllerrel végzett felmérésinek pontjaival
