Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
IRODALMI FIGYELŐ - Hadobás Sándor (szerk.): Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei III. (Bartha Lajos)
Éremtárának kurátora), és Apor Éva (az MTA Keleti Gyűjteményének vezetője) voltak. A kéziratok, levelek és egyéb írásos dokumentumok feldolgozását Kárteszi Agnes bibliográfusi közreműködésével Kelecsényi Agnes, a fotóanyagét pedig John Faulkner és Lilla Russell- Smith közösen végezte el, Faulkner már meglevő adatbázisának a felhasználásával. Ennek eredményeként jött létre az a katalógus, amely a Keleti Tanulmányok 11. köteteként 2002-ben látott napvilágot. A hagyaték már feldolgozott része az alábbi kategóriákba sorolható:-Az 1897-1943 között íródott kb. 1400 levél (mintegy 300 személytől, illetve intézménytől);- térképek;- Stein Aurél egyes műveinek kéziratai, egyetemi jegyzetei, korrektúrapéldányok;- antropometriai feljegyzései;- naplói, fénykép noteszei, felirat lenyomatok a hozzá tartozó levelezéssel;- banki bizonylatok, orvosi levelezés, leletek, receptek, oklevelei, stb. Stein Aurél sajtófigyelő szolgálatra is előfizetett, így a hagyatékában lévő több mint 600 újságkivágat átfogó képet ad tudományos működéséről, egyben itt olvashatjuk az expedícióiról, műveiről készített ismertetéseket és a világ különböző részein megjelent, vele készült interjúkat is. A fotóanyag rendkívül jelentős: a leírásban több mint 4500 felvétel van. Mivel a fennmaradt Stein fotók számát 20.000-re becsülik (a legnagyobb mennyiség a British Libraryban található), számát tekintve a magyarországi a második helyen áll a gyűjtemények között. Kiemelendő, hogy az I. expedíció legteljesebb dokumentációja az MTA könyvtárában van, és a családi, személyes felvételekből is itt van a legtöbb. A bemutatandó könyv tíz oldalas Stein Aurélról szóló tanulmánnyal kezdődik, amit 278 oldalon a katalógus követ. A nagy anyagból kiválogatott 19 fekete-fehér fénykép csupán ízelítő illusztrációként szolgál. A kiadvány végén a fényképek földrajzi nevek szerinti jelzetei találhatók. A katalógus megjelenését követően egy duplum-raktárként szolgáló épületben további jelentős mennyiségű anyag került elő. A 2500 fotó és egyéb dokumentum (több száz térkép és ásatási helyszínrajz, kéziratok és levelek stb.) feldolgozása a katalógus egy második, kiegészítő kötetének megjelentetését teszi szükségessé. Dr. Gábris Gyula 1 pt Handbook to the Stein Collections in the UK. ed. by Helen Wang. - London: British Museum, 1999. 2 ‘ Megtekinthető: http://prodigi.bl.uk/photoform.asp AZ ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁSZATI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI III. Szerk.: Hadobás Sándor. 162. old. 49. ábra. Rudabánya, 2006. A rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum - illetve annak szervezője - hosszú ideje már azzal lepi meg az érdeklődőket, hogy szinte a semmiből valami érdekes, értékes és figyelmet keltőt teremt. Amíg a legtöbb helyen leépítenek, Rudabányán egy-egy újdonság „felépül”. Ezek közé tartozik ,Jlz Ere- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei” címen, 2004 óta megjelenő tartalmas kiadvány is, amelynek már III. kötetét vehetjük kézbe. A harmadik kötet tartalma arról győz meg, hogy az „érc- és ásvány bányászat” tárgykört, illetve a múzeum gyűjtőköre milyen nagy és sokirányú kutatási területet fed át. Az oklevéltantól a családkutatáson át a kereskedelem történetéig és a szociológiáig sokféle kutató és kutatási ág szólalhat meg és adhat részletadatokat a bányászat és ércfeldolgozás történetének ismeretéhez. Ennek megfelelően sokféle terület kutatója jelentkezik írásával az évkönyv lapjain, és ezért szinte mindenki találhat benne a saját érdeklődésének megfelelő tanulmányt. Részletes tartalmi ismertetés nem is férne el e helyen, csupán a címeket soroljuk fel. A „ Tanulmányok” rovatban az alábbiakról olvashatunk: Almássi Tibor, „Megjegyzések Göénocbánya Kún Lász127
