Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
IRODALMI FIGYELŐ - Kasza József: Álmodni mertek... (Kovács Sándor)
ló királytól elnyert privilégiumához és megerősítéséhez”. Batta István, „A gömöri bányászat múltjából” (A gö- möri bányászati vállalkozások, kutatások, a kiépítés és bányaművelés). Bartha Lajos, „A Hell- (Höli-) család a magyarországi kultúrában”. Batta /,. „ Vasércbányászat és vasgyártás Lucs ka és Barka környékén". Papp Andrea, „Rudabánya és Dobsina bányavárosok kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán”. Iß. Kállai Géza, „Édesapám, Kállai Géza”. Horváth Pál, ,A bányászok és a bányaüzemek szerepe a szlovákiai Gömör barlangjaiak kutatásában ésfelmérésében”. A „Közlemények” közt Ján Hlobil (Rozsnyó) „A vasérc bányászatának és feldolgozásának története Kraszna- horkaváralján és Demő körzetében”, valamint Kovács Agnes ,„Arany Adalbert László nyelvészprofesszor” című tanulmányokat olvashatjuk. A ,Muzeológia” rovatban Hadobás Sándor ,„A Gölnicbányai Bányászati Múze- um”-ról közöl ismertetést, a „Dokumentumában pedig ugyan ő a „Rudabányai vasércbánya villamosításának kezdetei”-t tárja fel. Végül rövid megemlékezéseket találunk Kretzoi Mikósról, Moldovai Viktorról és Görgő Tibor síremlékének felavatásáról. A tartalmas kötet megrendelhető: Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 3300 RUDABANY, Petőfi u. 24. Bartha Lajos Kasza József ÁLMODNI MERTEK ... Az 1931. évi magyar óceánátrepülés története Magyar Repüléstörténeti Társaság, Budapest, 2006., 48 oldal Endresz György és Magyar Sándor pilóták óceánátrepülő bravúrjának állít emléket a 75. évforduló alkalmából 48 oldalon ez az ízléses, gazdagon illusztrált kis kötet. Jóllehet repülőútjuk inkább a közlekedés és a technika történetében számít jelentősebb eseménynek, mintsem a földrajzi felfedező utazások terén, azonban a mi figyelmünkre is több okból számot tarthat. Helytörténeti jelentőségét az adja, hogy gyakran megfordult az egykori (ma már nem létező) érdi sportrepülőtéren is Endresz György oktató pilóta, és a gép felkészítő mérnök - pilótája, Bánhídi Antal. Földrajzi szempontból annyiban figyelemre méltó a légi utazás, hogy hozzájárult az Atlanti-óceán légköri, időjárási viszonyainak jobb megismeréséhez. Sokkal jelentősebb volt azonban az utazás politikai, propagandisztikus funkciója, mert a gép nevével (Justice for Hungary) felhívták a világ figyelmét a trianoni béke igazságtalanságára. A magyar mérnökök, pilóták tehetsége és bátorsága pedig nemzeti önbecsülésünket növelte. A szerző a könyv első fejezetében felvázolja az óceánrepülések általános történetét, amelyből kitűnik, hogy az első világháború - mint általában a nagy háborúk - milyen serkentő szerepet játszott a légi járművek technikai fejlődésében, s azon belül a repülőutak fejlődése terén. A könyv további oldalain feltárul előttünk Magyar (Wilcsek) Sándor szervező és repülőgép vezetői, Endresz György repülőgép vezetői, Bánhídi Antal technikai tervezői, Lord Rothermere eszmei, a gépnek nevet adó illetve az amerikai magyar emigráció (főleg Szalay Emil) és a Magyar Aero Szövetség pénzügyi támogatói szerepe. A két résztvevő pilóta életét a füzet lexikonszerűen ismerteti. Rövid alcímek hívják fel a figyelmet a légi utazás főbb mozzanataira az amerikai Harbour Grace repülőterétől a Bicske melletti kényszerleszállásig. Az utolsó fejezet a mai korig mutatja be a legfőbb magyar óceánrepüléseket. A kis kötet értékét nagyban növelik a Magyar Repüléstörténeti Társaság és a Közlekedési Múzeum archívumából származó fotók. Kovács Sándor 128
