Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd és környéke földtörténeti vázlata

Az érdi magaspart Százhalombatta felöli képe (a viszonylagos magassága 60 méter)

2. Szabó József (1822— 1894) a hazai földtani kutatások úttörője. 1855 — 58 között a budai állami főreáliskola tanára volt, akkor járta be Promontor (Budafok) és Diós — Orács (Diósd) vidékét. Díjazott dolgozata 1858-ban jelent meg 58 oldal terjedelemben és egy 1: 66 240 léptékű színes térképmelléklettel. A vizsgáló bizottmány többek közö ezeket írta róla: „Ezen minden tekintetben kitűnő munka mintegy harminc mérföldnyi területnek földtani leírását adja. . . Az előszámlált képletek korszakainak tudományosan meghatározhatására épen oly nagy gonddal és teljesen be vannak a kellő adatok gyűjtve, mint a meghatározott kövületek, melyek a rétegek biztos jellemzését egyedül teszik lehetségessé. S ez annyival nagyobb érdeme a szerzőnek, mivel Pest-Budának földtani literaturája, melyre munkájában támaszkodhatott volna, eddigelé alig volt említést érdemlő; az amit Beudant mintegy harminc évvel ezelőtt írt, csekélyebb és hiányosabb lévén, hogysem e munka kidolgozásánál szolgálatot tehetett volna.”

3. Hofmann Károly (1839 —1891) az 1860-as években a budapesti műegyetemen föld- és ásványtant tanított, 1869-ben nevezték ki a Földtani Intézet főgeológusává. A Budai-hegység feltárásán kívül nagy érdemeket szerzett a Mecsek kutatásával.

4. Halaváts Gyula (1853 — 1926) geológusként dolgozott a Földtani Intézetben 1874-től 1918-ig. Főleg az Alföld geológiai feltárásával foglalkozott, a pontusi fauna kiváló szakértője volt. Budapest környékén a kavicsok korát tanulmányozta (1898).

5. Lóczy Lajos (1849 — 1920). a híres Ázsia-kutató geológus és földrajztudós 1908-tól haláláig volt a Földtani Intézet igazgatója.

A Duna árvízszintjeit jelző egyik tábla Ófaluban,

a Mecset utcában

6. Schafarzik Ferenc (1854 — 1927) a legnagyobb geológusaink egyike. 1876 — 82 között Szabó József tanársegédje volt, azután egy évtizedig a Földtani Intézetben dolgozott, majd egyetemi tanárként működött. Budapest környékének, ezen belül az érdi térségnek legkiválóbb ismerője volt (ld. irodalmi munkásságát).

7. Vendl Aladár (1886 — 1971) Kossuth-díjas egyetemi tanár, geológus, a MTA tagja, ő kezdte meg a hazai üledékes kőzetek alapos feldolgozását és egyik úttörője volt a szénhidrogén- kutatásnak.

8. Horusitzky Henrik (1870 — 1944) a Földtani Intézetben dolgozott geológusként, ő készítette Magyarors/ág első talajtérké- pét és kitűnt barlangtani kutatásaival is.

40