Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)

Lendvai Tímár Edit: Közel Afrikához - Magyar László történetek

A történet hallgatása alatt már a saját véleményét, korábbi ismereteit is kivetíti az eseményekre. A gyermek-felnőtt kapcsolatok helyett a kor­társ kapcsolatok válnak számára fontossá. Ezért a dramatikus játék menete az alábbiak szerint módosul: A gyermekek rövid bevezető után öt fős csapatokba tömörülve játszók végig a társasjátékot. Kooperatív csoportmunkában megoldandó fel­adatok során jutnak előre. A feladatokat a magukkal hozott kis füzetben oldják meg. A pihenőhelyen asszociációs játékra, dramatizált táplálék­lánc-játékra, és aktivity típusú játékra kerül sor. A „Mi kerüljön az utazó­ládába” c. állomásnál a túlélési stratégiákat vesszük sorra, bebizonyít­hatják problémamegoldó képességüket. Az „Én afrikai családom” állo­más szerepjátékok megélésére ad lehetőséget. Az utazás befejeztével a csoport tagjai alkalmat kapnak arra, hogy benyomásaikat a kijáratnál található rajzfalakra rajzolják, részt vehetnek egy meseszövésben, il­letve rövid kézműveskedéssel zárhatják a programot. A történet ezen a foglalkozáson maga a játék. A pedagógus a narrátor szerepében az adott helyszínen, megfelelő tematikus egységeknél avat­ja be a gyermekeket a felfedező kalandos, izgalmas életének apróbb és jelentősebb, ismert és egészen titokzatos eseményeibe. A történet során párhuzamosan rajzolódik ki egy Magyar László portré, és egy kép Afrikáról. A foglalkozás ugyanazokat a képességeket fejleszti, mint az óvodás változatban. Különbség, hogy a kisiskolások játékában eltűnik a csoda és a varázslat, nagyobb teret kap a valóság, és mivel útjuk során csa­patokban győzik le az akadályokat, megélik az együttműködés, és a ko­operatív csoportmunka gyakorlatát is. A perceptuális tudatosság fejlesztése - középiskolásoknak szóló foglalkozások 5 Dorner Helga (2007) uni-obuda. hu/conferences/multimedia2007/55_ DornerHelga.pdf 2012. 08.15. Egy középiskolás korosztályból származó csoportnál kiemelten fontos, hogy megtaláljuk az érdeklődésének megfelelő ismeretátadási mód­szert, különben az egész foglalkozás elveszíti jelentőségét és színvo­nalát mind az ismeretek, mind az élmény oldaláról. Magyar László sze­mélye, életútja, a kék vércse és a párhuzamos Afrika, mint gondolati vezérelvek és témák megfelelő alapot szolgáltatnak egy kollaboratív csoportmunkában megvalósuló múzeumi foglalkozáshoz. Kollaborál­nak, együtt dolgoznak, egy közös problémát igyekeznek megoldani, feldolgozni. E tevékenység során a diákok közötti kommunikáción és interakción van a hangsúly. Mindez egy olyan tanulási folyamat, melyben nem az a fontos, hogy mire jut az egyén, hanem az, hogy az interakciók során mi történik, hogyan formálódik - remélhetőleg jó irányba - a közös tudás, a közösen kialakított vélemény.5 A második, speciálisan erre a korosztályra sikeresen alkalmazható módszer a perceptuális tudatosság, azaz az érzékelés tudatosságá­nak fejlesztése. Ennek a munkának a sikerét elősegíti, hogy a kiállítás maga egy afrikai falu hangulatát próbálja meg visszaadni. A kiállítási térben elhelyezett hangegységek (madárhang, angolai zene), nagy mé­Д7

Next

/
Thumbnails
Contents