Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)
Lendvai Tímár Edit: Közel Afrikához - Magyar László történetek
Alapszituációként elképzeljük, hogy a gyermekcsoport egy kék vércse raj. A kis vércsék téli szálláshelyünkre készülnek, mert itt a hideg évszak. Repülőútjuk során felülről látják a világot. Megismerik a gyermek Magyar Lászlót, látják korai utazásait, elrepülnek a sivatag felett, majd megérkeznek téli szálláshelyünkre. Mindeközben kis füzetben ötös csoportokban egyszerű rajzos feladatok megoldásán dolgoznak, a pedagógus pedig mesél, közben tereli a madárrajt. A pihenőhelyen dramatikus játékkal szimbolizálják az esőt, és az afrikaiak titkos kommunikációját. A dioráma mellett képzeletjáték segítségével tapasztalják meg az állatok jellemzőit. Az „ Én afrikai családom” cimű tablónál a „Mi kerüljön az utazóládába?” és „Utazás tipojában” elnevezésű szerepjátékokat játszák el. Az utazás végén a kiállítóteret elhagyva a foglalkoztatóba „repülnek”. A tágas mesekuckóban párnákon elhelyezkedve visszaváltoznak gyermekekké. Ekkor következik a rövid, de izgalmas, tudatosan szerkesztett mese. A mese legfőbb ismérvei az alábbiak: kötött szerkezet, átmenetek mellőzése, szélsőséges tulajdonságok kibontása, ellentétek megjelenítése, a csoda, a varázslat, a próbatétel szimbólumainak alkalmazása, ismétlődő mozzanatok, ritmikusság, a világ rendjének, az értékeknek végső helyreállítása, stb. Mesehallgatás közben az óvodás gyermeket az ún. kettős tudat jellemzi. Tudja, mi a különbség a valóságos és a mesei elemek között, de éppen a mese segíti őt abban, hogy újraalkossa a valóságot, és ezzel önmaga is megújuljon. A mesehallgatás után szabad beszélgetés, illetve rajzolás következik. Nem kérdezzük meg, miről szólt a mese, inkább arra vagyunk kíváncsiak, milyennek látta a gyermek a szereplőket, mit érzett kalandjaikat hallgatva, ki lenne szívesen a meséből. A rajzok a gyermek belső, képzeleti képeinek kivetülései, egytől egyik mestermunkának tekinthetők. Ezen a foglalkozáson a pedagógus egyenrangú partnerként mozog a gyermekekkel. Feladata, hogy terelje, bátorítsa őket. A minden gyermek számára jelen levő feltétlen figyelme elengedhetetlen a sikeres foglalkozás lebonyolításához. A látszólag játékkal töltött két órában fejlesztettük a szocializációs képességeket, mint az együttérzés, az alkalmazkodás, az emocionális képességeket, mint az empátia, a kitartás, a leleményesség. Az értelmi nevelés terén fejlődött a gyermek verbalitása, szókincse, figyelem tartása, továbbá finommozgása, és a ritmusérzéke.3 Magyar László rendkívüli, de valós kalandjai - kisiskolások meséi Egy nyolc-tíz éves gyermekre a reproduktív, alkotó képzelet megjelenése jellemző. Tudatában fokozatosan elválik a valóság a képzelettől. Egyre inkább a világ eseményei érdeklik. A csodás megoldások már nem kötik le a figyelmét, sokkal inkább a saját erejükből győzni képes hősök, a rendkívüli emberek érdeklik. A kaland és az érzelmek a két kulcsszó a mese/történet szövése közben.4 Tíz évesen képes egy gyermek a helyzeteket a saját maga álláspontján kívül, másik nézőpontból is mérlegelni. Fotó: Lantai-Csont Gergely 3 LOVAS MIHÁLYNÉ - TARR ÁGNES (É.N.) Varázstükör - Drámapedagógiai játékgyűjtemény óvodásoknak a kommunikációs neveléshez, Nemzeti Geográfia Médiaszolgáltató p.188. A MÉREI FERENC - V. BINÉT ÁGNES (2006) Gyermeklélektan, Medicina Könyvkiadó, Budapest p.25A.
