Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)

Lendvai Tímár Edit: Közel Afrikához - Magyar László történetek

Fotó: Lantai-Csont Gergely 1 Kádár Annamária (2012) Mesepszicho­lógia - Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban, Kulcslyuk Kiadó p.200. 2 GÖBEL ORSOLYA (2012) Csupa szépeket tudok varázsolni - ..avagy hogyan játsszuk a Varázsjátékokat? Harmattan Kiadó p. 10. Egy múzeumi kiállítás tervezésekor idejekorán fel kell tenni a kulcsfon­tosságú kérdést; a kiállítás tárgy - vagy történetközpontú lesz? Magyar László felfedező utazó afrikai útjáról, hagyatékának tragikus megsem­misülése miatt nem maradtak az utókorra beszédes tárgyak, gyűjtemé­nyek. így a kérdés eldöntetett, a történet lesz a kiállítás fő vezérfonala. Egy kis nyelvi játék még szemléletesebbé teszi írásom tartalmi mag­ját. A Magyar Földrajzi Múzeum a földrajz tudománytörténeti emlékeit hivatott gyűjteni, megőrizni, és minél szélesebb körben bemutatni, így talán tudományos történeteket tolmácsol? Természetesen nem. De tapasztalataink szerint egy múzeumi kiállításban tökéletesen megfér egymás mellett a tudományos ismeretek interpretálása, és a történet, a kreatív, alkotó képzeletet működésbe hozó „mese” átadása. Felnőtt és gyermek látogatóinkat egyaránt elbűvölik utazóink távoli országokban megélt, nem mindennapi kalandjai, kitartásuk és céltudatosságuk, túl­élési stratégiáik. Az elhangzott történetek hatással vannak a látogató­ra, melyeket értelmez, de képzelete segítségével újra is teremti azokat, megalkotva belőlük a saját történeteit. Felnőttkori kreativitásunkat a belső képalkotás, a teremtő képzelet gyermekkorban kialakított képes­sége alapozza meg. Ez a képesség erősen érzelemvezérelt, de napja­inkban már az is tudományosan elfogadott tény, hogy a személyiség­­fejlődésünkben és szociális képességeink terén az értelmi és az érzelmi intelligencia egyenrangú, és mindkettő kiemelt fontosságú; „az értelem érzelem nélkül tehetetlen lenne, az érzelem értelem nélkül vak”.' Magyar László életének is tucatnyi eseménye, története alkalmas arra, hogy az óvodáskortól a középiskolásig az életkori sajátosságok figyelem­be vételével a dramatikus játék és a grafikus nyelv (a rajzolás) segítségé­vel kibontsuk, feldolgozzuk, értelmezzük, majd újraértelmezzük azokat. Szimbolikus játék és önjutalmazó rajzolás - óvodások a kiállításban A Magyar Földrajzi Múzeum életébe az elmúlt évben egészen új színt hozott a nagy számú óvodás látogató. Ennek okán mondanivalónkat, a kiállítás üzenetét, módszereinket is át kellett dolgozni az öt-hétéves gyerekek életkori jellemzőinek megfelelően. Egy óvodás számára az idő még nem zárt fogalom, egyfajta időtlen­ségben éli meg az eseményeket. Gondolkozása szimbólumok mentén rendeződik. Teljes odaadással képes játszani, átváltozni, érzelmeit kifejezni. Szívesen utánoz, motiválja őt a ritmikusság, az élménysze­rűség. Figyelme csak igen rövid ideig éber, könnyen elkalandozik, de ha figyelme koncentrált, igen hatékony és kreatív tevékenységre képes.2 Az óvodás számára rajzolni élmény, a korábban hallottak, megélt tör­ténések, ismeretek feldolgozásának eszköze. A képi kifejezésben az érzelmei és a képzelete irányítják, így a rajzok gyakran teljesen elru­gaszkodnak a valóságtól. Mindezek ismeretében az alábbi programot dolgoztuk ki e korosztály számára a Közel Afrikához című időszakos ki­állításunkra. A foglalkozást két felnőtt koordinálja. Keretét egy szim­bolikus átváltozós játék adja.

Next

/
Thumbnails
Contents