Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)
Tárgyak
idézte, hogy Hassenstein Brúnó nem éppen jóindulatúan méltatta Magyar térképészeti munkásságát, felróva neki azt, hogy részletes leírásának adatait túlnyomó részben az afrikai bennszülöttektől szerezte be.'9 Magyar László 1857-es, kéziratos térképe mindenesetre olyan teljesítmény, mely fogyatékosságai és hibái ellenére is keletkezésének korában úttörő jelentőségűnek minősíthető. Természetesen, ha mögötte állt volna a brit, a francia, a német, vagy a portugál államhatalom mérhetetlen erőforrásaival és szakmai hátterével, akkor nyilván pontosabb és alaposabb munkát végezhetett volna a magára hagyottan és magányosan dolgozó magyar kutató. Magyar Lászlót sokszor a létfenntartás hétköznapi gondjai nyomasztották, s ellenszolgáltatást, jutalmat hiába remélt teljesítményeiért. Közismertek azok a tények, hogy milyen keserű kudarcokat élt meg, amikor latin-amerikai kutatóútja érdekében a Magyar Tudós Társasághoz folyamodott, s az sem titok, hogy későbbi támogatásszerzési törekvései sem jártak sikerrel.20 Ezen utazásokat portugál gyarmati érdekek is motiválhatták, de az tény, hogy Magyarországnak semmiféle gyarmatszerzési törekvései nem voltak ezen a területen. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, miért vállalkozott Magyar László ezekre a kockázatos, bizonytalan kimenetelű, anyagi haszonnal nem kecsegtető délnyugat-afrikai utazásokra? A válasz az elmúlt évek közreadott munkái, mindenekelőtt Sebestyén Éva kitűnő kötetei révén megfogalmazható és bizonyítható. A csillapíthatatlan tudományos kíváncsiság Magyar László életművét vezérfonalként irányította a megismerés vágya, mely minden egyéni egzisztenciális és megélhetési szempontot felülírt. Kétségtelen, hogy volt benne becsvágy, érvényesülési törekvés, s örült volna, ha megélhetését biztosíthatja kutatói tevékenységéből. Az azonban bizonyosnak tekinthető, hogy sokrétű nyelvtudása, az utazások során szerzett személyes tapasztalatok, találkozások, élmények - a fizikai megpróbáltatások és szenvedések ellenére - nem csökkentették, hanem erősítették benne a kíváncsiságot, a felfedezés bizsergető érzését, a mindenen felülemelkedő megismerni akarást. Aki eltöltött néhány hetet Afrikában Magyar Lászlóhoz hasonló körülmények között, az tudja igazán megérteni és értékelni azt az általa nyújtott emberi, szakmai teljesítményt, mely számos tudományágra nemzedékeken át megtermékenyítő hatást gyakorolt. Az életmű értékelésénél elsősorban azt kell mérlegre tennünk, hogy az adott korban, az adott körülmények között a rendelkezésére álló, igen szerény erőforrások birtokában Magyar László milyen értékekkel gyarapította a tudományt? Munkásságából mit profitált a geográfia, a kartográfia, a történettudomány, a néprajz, a nyelvészet, a botanika és a zoológia? Az elmúlt évek hazai és külföldi publikációi hozzásegíthetnek bennünket a válaszok megtalálásához, de korántsem tekinthetjük befejezettnek és maradéktalanul feltártnak a Magyar László életművet. 19 Idézett mű: Thirring Gusztáv: Magyar László élete és tudományos működése, 103. oldal 20 Sebestyén Éva: Kaland és kutatás Afrikában - Magyar László életrajza, ELTE Eötvös Kiadó 2008. Bp., 39. oldal ЗА
