Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Gépkocsival és repülőgéppel a sivatagban - Almásy László

Gépkocsival és repülőgéppel a sivatagban - Almásy László Almásy Lászlót (1895-1951) a XX. század első felének legnagyobb magyar sivatagkutatójaként tartjuk számon. Almásy György Ázsia-kutató másodszülött fiaként Londonban folytatott műszaki tanulmányokat, majd 192ó-ban lépett először Afrika földjére Eszterházy Antal társaságában egy vadász-expedíció céljából. 1927-től Kairóban a Steyr autógyár alkalmazottjaként autókat tesztelt szélsőséges sivatagi körülmények között. Több gépkocsival végrehajtott sivatagi expedíciót tett a Nílus menti országokban. Az 1930-as évektől figyelme egyre inkább a Szahara megismerése és tudományos kutatása felé irányult. 1932től autóval és repülőgéppel kutatta a Líbiai-sivatag feltáratlan fennsíkját, a Gilf Kebírt. A legendákból ismert, sokak által keresett Zarzura-oázis felfedezése volt az expedíció célja. 1932 májusában a levegőből megpillanthatta és térképre rajzolhatta Almásy a Gil Kebír északi fővölgyét, Vadi Abd el Malik-ot, azaz a titokzatos Zarzurát. Úszó emberek ábrázolása a sivatagban, Almásy akvarellfestménye 1933-ban ismét expedíciót szervezett a térségbe és az Uweinat-hegységbe. Expedíciójára a fiatal geográfust, Kádár Lászlót is magával vitte, aki később a Debreceni Egyetem neves professzora lett. Az expedíció elévülhetetlen eredményei a Gil Kebír Vádi Szúra nevű völgyében 7-8 ezer éves sziklafestmények és az Uweinathegység Ain Dua nevű forrásbarlangjának közelében található paleolitikumi sziklafestmények felfedezése. A sziklafestményeken úszó emberek szolgálnak bizonyítékul a ma már közismert tényre, hogy a Szahara egykoron nem volt száraz, kietlen sivatag, hanem a mai szavannához hasonló éghajlat uralkodhatott területén. Sajnálatos, hogy Leo Frobenius neves német néprajzkutató, akit maga Almásy kalauzolt el a sziklafestményekhez, a későbbiekben mindezt saját neve alatt publikálta. Az expedíció során Kádár László addig ismeretlen homokformákat írt le, mely Líbiai-bucka néven vonult be a nemzetközi szakirodalomba. A második világháború idején Almásyt Rommel seregéhez az észak-afrikai hadszíntérre vezényelték. Ezen nem is csodálkozhatunk ismerve Almásy sivatagi tapasztalatait, terepismeretét, rendkívüli felkészültségét. Almásy részt vett a távolfelderítésben, Rommel egyik tanácsadója volt. Bár a háború utolsó éveiben otthonában üldözött zsidóknak nyújtott menedéket, háborús tevékenysége ürügyén népbíróság elé állították. Az igaztalan vádak alól Germanus Gyula orientalista közbenjárására felmentették. Megtörten, betegen tért vissza Egyiptomba. 1951-ben ±1 Salzburgban hunyt el. A Gilt Kebír - Vádi Szúra, a Képek - völgye