Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Hadzsi Abdul Karim, a Könyörületes Isten szolgája - Germanus Gyula

A végtelen sivatag vonzásában Almásyt magával ragadta a sivatag végtelensége, titokzatossága, a teremtő közelségének és az ember parányiságának érzése. Szinte költői erővel ír élményeiről: „ A végtelen sivatag első impressziója szinte elkábítja az embert. ...Ameddig a szem ellát, nincs más előttünk, mint a vöröses homokbuckák hullámai. Különös érzés fogott el, amikor így, pusztán csak gépünkre és saját erőnkre utalva nekivágtunk a félelmetes pusztaságnak. Az elmúlt évezredek óta vajon hány vándor indult neki ennek az útnak, és hányan lehetnek, akik nem érték el ennek a sivár, élettelen homoktengernek túlsó partját. (Autóval Szudánban, 1929, Lampel) A háború megváltoztatta a sivatag térségét, Almásy így ír erről a szubjektív élményéről: „A sivatag szűzi felületét felszántották a harckocsik lánctalpai, a titokzatos álmodozó oázisok csendjét felverte a harci zaj, és az Örök nap tüzében égő, kopársziklaormok a halálmadarak zúgásától visszhangzottak. Ezernyi ember járt, küzdött és szenvedett ott, ahol évezredeken át csak izzó napsugár, süvítő homokvihar, és milliós csillagfény uralkodott. Köztük voltam én is." (Rommel seregénél Líbiában, Budapest, 1943., Stádium) Hadzsí Abdul Karim, a Könyörületes Isten szolgája Germanus Gyula A magyar Keletkutatás egyik legszínesebb egyénisége, az orientalista Germanus Gyula (1884-1979) Vámbéry Ármin tanítványa volt. Már az egyetemen elsajátította a török és a perzsa nyelvet. 1903-tól a török fővárosban folytatott jogi tanulmányokat, majd egy Kis-Ázsiában tett utazás után a British Museum könyvtárában egészítette ki tanulmányait. 1912-től a budapesti Keleti Akadémia török és arab nyelvtanára. 1928-ban ismét tett egy törökországi körutazást, az akkoriban már Musztafa Kemal Atatürk kormányzásának hatására modernizálódott országban. A következő évben találkozott Rabindranáth Tagore*val, aki felkérte a szantiniketáni Bengáli Egyetem iszlámologiai tanszékének megszervezésére. Német gyártmányú sivatagi zseblámpa, melyet Almásy az Africa Corps kötelékében használt Germanus Indiában a moszlim világ egy újfajta, sajátos arcát ismerhette meg. Az Indiában töltött évekről szól Bengáli tűz című népszerű regénye, melyet felesége, G. Hajnóczi Rózsa neve alatt publikált. Germanus nemcsak kutatta és megismerte az iszlámot, hanem a vallás követőjévé is vált, és igazhívőként Mekkába, zarándoklatra készült. Az egyiptomi Al Azhar mecsetben tökéletesítette arab tudását, majd 1934-ben vett rész először a mekkai zarándoklaton. Gilt Kebír, Vadi Abd el Malik - a legendás Zarzura