Lendvai Tímár Edit (szerk.): Germanus Gyula. A tudós és az ember (Érd, 2009)
Germanus tanítványok
„Emberek, hozzanak vizet, a tisztelendő úr rosszul van." Kevesen tudják, hogy Germanus Gyulának igen komoly szerepe volt a háború előtt és alatt is a nyugatiakkal folytatott kiugrási tárgyalásokban. Ezeket a történeteket már a későbbi egyetemi éveim alatt mondta el. Ugyanis az történt, hogy a harmadik évben, amikor az arab óráin már csak egyedül voltam, egyszer megkérdezte tőlem: „Fiam, mikor van magának olyan napja, amikor csak velem van órája?“ Közöltem, hogy hétfőn, amikor csak az esti kultúrtörténeti órára járok be az egyetemre. Erre azt mondta: „Hát fiam, akkor a következő hétfőtől ne az egyetemre menjen, hanem jöjjön fel a lakásunkra a Németvölgyi útra." Attól kezdve két éven keresztül minden hétfőn reggel bejelentkeztem a Németvölgyi úton és az arab óráim ott zajlottak. Germanus ott ült az íróasztalánál, ami valamikor Görgey Artúré5 volt6. Én ültem az asztal végén. A könyv előttem, amit olvasnom kellett. A jobb kezében élesre hegyezett ceruza volt, mert mint mondta, arabot csak élesre hegyezett ceruzával lehet szépen írni. Bal kezében egy vonalzó. Én olvastam. Néha-néha megszakított és kérdéseket tett fel a nyelvtani formákról. Ha tévedtem rácsapott a kezemre a vonalzóval. Ha olyan ritka szóra akadtunk a szövegben, amit még nem ismerhettem, akkor leírta nekem egy papírra. Fantasztikus nyelvtudással és szókinccsel rendelkezett. Talán még egy másik történetet is érdemes felidéznem, amit nagy bámulattal vettem tudomásul. Abban az időben jelent meg Kelet-Németországban egy kitűnő új arabnémet szótár: Hans Wehr Arabisches Wörterbuch für die Schriftsprache der Gegenwart Leidenben. Az első kiadás jóformán közvetlen a háború után jött ki, 1950-ben. Több kiadást ért meg. Germanus ellenőrizte a kéziratot, és ha talált olyan szót, ami nem volt benne, akkor azokat rendszeresen megküldte a szerzőnek, hogy az újabb kiadásba bekerüljenek. Később ezt a szótárt angolra is lefordították, és az egyetemünk arab szakos hallgatói ma is előszeretettel ezt a szótárt használják. Egyetemi éveim második és harmadik esztendejében klasszikus arab történeti és földrajzi írók szövegeit olvastuk. Itt azt is hozzá kell tennem, hogy a második arab nyelvtanárommal, Czeglédy Károly professzorral heti hat órában ugyancsak arab történet- és földrajzírókat olvastam, de főleg olyanokat, akik a honfoglalás előtti magyarságról tettek említést. Ugyanis Czeglédy professzornak ez volt a fő kutatási témája. A harmadik évben már Czeglédy arab óráit is a lakásán tartotta. A hétfői Germanus órák a Németvölgyi úton felejthetetlenek maradnak a számomra. Megérkezésemtől délig, egy rövid kávészünettől eltekintve, három, vagy négy órán keresztül olvastam, amíg ő figyelmesen hallgatott, kérdezett, vagy jegyezte fel nekem az addig ismeretlen szavakat. Ebédre mindig meg voltam hívva. Hármasban ebédeltünk, Germanus, a felesége és jómagam. Ebéd után 2 óra körül ők visszavonultak két órás sziesztára. Engem beültetett egy karosszékbe a könyvtárában, kijelölte mit olvassak 5 A végrendeletében a Görgei Arthur név szerepel. Síremlékén a Görgey Arthur névalak őrzi a magyar szabadsághős nevét. A budai várnegyedben felállított szobrának felirata ugyanakkor Görgey Artúr. Az Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben című művének címlapján a Görgey Artúr név szerepel, (szerk.) 6 Az íróasztal ma a Nemzeti Múzeum tulajdonában van el, amíg sziesztáztak. Volt egy központi kapcsolójuk, amivel ki tudta kapcsolni a bejárati csengőt, a telefont, hogy senki ne zavarhassa őket a két órás szieszta alatt. Utána jött a hagyományos angol tea, majd együtt mentünk le az egyetemre a kultúrtörténeti órájára. Történetek Germanus Gyulától, Germanus Gyuláról Germanus élettörténeteit az ebéd, vagy a délutáni kávézás alatt mesélte el. Kitűnő előadó, nagy mesélő volt. Egyik ilyen beszélgetés alkalmával említette, hogy Rákosi Mátyás még az első világháború előtt hallgatója volt. Rákosi ugyanis a Keleti Akadémiára járt, és törököt tanult. Pár évvel később, azelső világháború után, a Tanácsköztársaság idején Germanusnak egyszer fel kellett menni hivatalos ügyben Kun Béla hivatalába. Amíg várakozott, hogy bejusson Kun Bélához, meglepetésére Rákosi Mátyás jött ki Kun szobájából. Kun Béla később elmondta Germanusnak, hogy ez a fiatal okoskodó sok problémát okoz nekik. Egy másik érdekes „politikai" története Kodály Zoltánnal volt kapcsolatos. Az eset, közvetlen a második világháború után, 1946-ban történt Tildy Zoltán elnöksége alatt. Nagy fogadás volt az elnöki palotában, ami akkor a Nemzeti Múzeum mögött lévő Esterházy-palotában zajlott le, a Magyar Rádió épületének a szomszédságában. A jelenlévők között volt Kodály Zoltán is, aki a terem egyik végén valami diplomata csoporttal beszélgetett. A terem másik végén, Germanus és Lukács György, a kommunista filozófus társaságában társalgóit Kodály Zoltán első felesége, a közkedvelt. Emma néni7, aki megkérdezte Lukácsot, „Mondja Lukács maga tényleg komenista?" Mire Lukács válaszolt: „Igen, én valóban hívő kommunista vagyok". Erre Emma néni átkiáltott a terem másik végébe: „Zoli, vigyázz, merta Lukács tényleg komenista." A politikai helyzettel és az akkori eseményekkel kapcsolatban el kell mondani két fontos történetet, amelyekben Germanusnak fontos szerepe volt. Az első lényeges epizód közvetlen a háború kitörése előtt történt. Nem sokkal azután, hogy Teleki Pál miniszterelnök lett. A háború kitörése, a náci Németország Lengyelország elleni inváziója küszöbön állt. Hazánknak akkor már közvetlen határa volt Lengyelországgal fent a Kárpátokban. Magyarország, ezeréves testvéri kapcsolata és barátsága lévén a lengyelekkel igen nehéz helyzetben volt. Akkor határozta el Horthy, hogy esetleg Eckhardt Tibor vezetése alatt felállít, végszükség esetén, egy kormányt Londonban. Teleki, akinek jó angliai kapcsolatai voltak, bizalmas üzenetet kívánt küldeni a brit kormánynak. Sajnálatos módon azonban - bizonyára meg volt az oka rá - nem bízott, sem a külügyminisztériumban, sem a londoni magyar külképviselet tagjaiban. Germanust kérte fel üzenet hordozónak. Itt szeretnék hivatkozni egy angol történészre, A. C. Mac Cartneyra aki, mint az oxfordi egyetem professzora, a magyar történelemmel foglalkozott, és több könyve is megjelent. Egyik könyvében megjegyzi, hogy Teleki előszeretettel vett igénybe nem hivatalos személyeket bizalmas üzenetek küldésére.8 így jutott a választása Germanus Gyulára, aki kitűnő nyelvész, és az orientalisták körében ismert volt. 7 Kodály Zoltánná, szül.: Sándor Emma (szerk.) 8 A. C. Mac Cartney, Teleki Pál miniszterelnöksége, 55. és 275. oldalak 59
