Lendvai Tímár Edit (szerk.): Germanus Gyula. A tudós és az ember (Érd, 2009)
Zarándoklatok; Tudományos munkássága (1934-1965)
„Germanus Gyula és a geográfia" Dr. Kubassek János, geográfus, múzeumigazgató tudománytörténész ■í;j >■; Germanus Gyulát elsősorban az orientalisták, a turkológusok, az arabisták, a nyelvészek, és az irodalmárok vallják a magukénak, hiszen munkássága elsősorban e szakterületeken jelent maradandó értéket. Nem feledhető azonban, hogy a geográfia is sokat köszönhet Germanus Gyulának, s ő maga számos ponton kötődött a földrajzhoz, illetve szoros kapcsolatot ápolt egyes művelőivel. Életútjának minden szakaszában, utazásai során már a felkészülés stádiumában használta az ókor klasszikusainak leírásait, így Hérodotosz, Ptolemaiosz, Sztrabon, valamint az arab szerzők műveit. Rendszeresen idézett tőlük, munkáikat kritikai észrevételeivel értelmezte, illetve adaptálta leírásaihoz. Nemcsak az arab világ, hanem általában az iszlám művelődéstörténet egyes kérdéseinek megvilágításakor érződik szemléletében a földrajzi látásmód, a szintézisre törekvés. Világhorizonton gondolkodott, a hétköznapi eseményeket, s azok hatásait, következményeit, a jelenségek mögött meghúzódó rejtett okokat igen hamar felismerte, s ez személyes életében is fontos vezérfonalnak bizonyult. Kitűnően tudott alkalmazkodni váratlan, olykor veszedelmes élethelyzetekhez, szokatlan körülményekhez. Sorsfordító időkben ez a képessége a túlélés legfőbb esélyét adta számára, Konstantinápoly sötét sikátoraiban, a Ghureirai-sivatag tikkasztó hűségű homokvilágában, vagy éppen szülővárosában, az ostromlott Budapesten, 1944-ben. Diákként, az ifjútörök mozgalom tagjaival tartott kapcsolatai miatt Törökországban megjárta II. Abdul Hamid börtönét, s túlélte a borzongató kalandot. Már első törökországi utazása során, 1903-ban találkozott a haritadzsik, a török térképkészítők művészi munkáival.1 Kis- Ázsiában tett útjai során már használta a régi török és arab útleírásokat. Isztanbul bazárjaiban számos korai útirajzot vásárolt. Hogyan, s kinek hatására kezdődött ez a kapcsolat Germanus és a földrajz között? Mindenekelőtt a diákévek során olvasott útleírásokat kell megemlíteni, melyek közül Vámbéry Ármin művei tették a legnagyobb hatást Germanus Gyulára. Az ifjú diák személyesen kereste meg a világhírű tudós utazót, aki a budapesti egyetem professzoraként inkább az elmélyült kutatómunkának szentelte idejét, s nem szívesen foglalkozott a hallgatókkal. Több visszaemlékezésében feleleveníti azt az alkalmat, amikor remegő léptekkel, félve kereste fel Vámbéry Ármint, hogy tanácsot és segítséget kérjen tőle, fantasztikusnak tűnő céljai megvalósításához. Az akkori viszonyok között lehetséges volt, hogy Vámbéry személyesen nem járt be egyetemi tanszékére, hanem otthon, a lakásán fogadta azokat a hallgatókat, akik orientalisztikával szerettek volna foglalkozni. Az első találkozás csalódás volt Germanus számára, mert a tudós ily 1 Germanus Gyula: Gül Baba sírjánál, 1984. Budapest, Gondolat Kiadó, 27. oldal szavakkal hárította el törekvését: „Minek tanul maga keleti nyelveket? ... lehet maga becsületes ember anélkül, hogy egy kukkot tudna törökül. Sőt! Az indexét aláírom, hiszen úgyis csak az a szándéka, de engem ne zavarjon!" Az elutasításként is értelmezhető megnyilvánulás nem szegte Germanus kedvét. Allah Akbarl című könyvében így ír szeretett mesteréről, akin keresztül a geográfia is igen közel került hozzá: ....."Nem vettem észre a falon elterülő gazdag könyvtárt, csak az alacsony termetű, magas homlokú, bicegő tudóst láttam, akit tudásszomja elvitt Timurlenk sírjához, az ismeretlen közép-ázsiai puszták vad, faragatlan nomádjai közé, s aki dervisruhája alatt egy magyar hős szivét hordta. Dadogva jelentettem be, hogy magamtól megtanultam törökül, de megakadtam a perzsa nyelvnél, pedig most már arabul is kellene tudnom. Apró, villogó szemével szúrósan nézett rám, aztán sántikálva íróasztalához ment, felvett egy török könyvet és elém tette: - olvassa! Remegő hangon, de mindinkább nekibátorodva olvastam és fordítottam egy bekezdést, a konstantinápolyi Hamidie kórház évi jelentéséből. Ez volt első szereplésem és vizsgám a keleti világ előtt. Mert Vámbéry magában hordta a Kelet minden tudását, megértését és átélését... . ...Vámbéry egyénisége lenyűgöző volt. Nem a katedráról hirdette a könyvekből összeszedett, gyakran elavult adatok száraz és szürke anyagát, hanem a saját törékeny teste fáradságos munkájával szerzett, izzó lelkén át szűrődő élő tudást és kiolthatatlan lelkesedést csepegtette tanítványai szívébe. Mert nála a tudás szívügy volt, meggyőződés, harci eszköz, átélés és ihlet. Gondolatban most ismét, mint annyiszor életemben, hálával és tisztelettel hajtom meg fejemet az ő emberi nagysága előtt"2 Vámbéry Ármin a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítójaként (1872), majd alelnökeként, kimagasló nemzetközi elismertségre tett szert. Útleírásai, cikkei révén számon tartották az európai tudományos szervezetekben. Londonban, a Royal Geographical Societyben több nagysikerű előadást tartott, s az Angliában megjelent útirajza Közép-Azsia kérdéseit illetően egyedülálló nemzetközi hírnevet biztosított számára. A történelmi földrajz művelőjeként tarthatjuk számon, s hatása közvetlenül és áttételesen egyaránt kimutatható Germanus életművében. Vámbéry többször megfordult Angliában, s nem utolsó sorban az ő bíztatásával és támogatásával került ki Germanus Gyula háromesztendős ösztöndíjas tanulmányútra Nagy-Britanniába. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 1907. december 14-én kelt értesítése szerint „keleti történelmi kutatások céljából egy évi angolországi tanulmányútjára 2 ezer, azaz kettőezer korona külföldi ösztöndíjat engedélyezek. "Életművének öszszefoglalását jelentő, Gondolatok Gül Baba sírjánál című könyvet közreadó tanítványa, a történész, Antall József szerint ez az összeg igen jelentősnek 2 Germanus Gyula: Allah Akbar!, Budapest, 2004. Palatinus Kiadó, 25. oldal 46
