Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - Kétségek és remények - kálváriajárás a megmaradásért (KUBASSEK JÁNOS)

szívvel a kezdeményezés mellé állt, és egyhangúlag támogatta — Érd városa teljes egészében önerőből oldotta meg, központi hozzájárulás nélkül. Áldozatkész, a kultúra iránt elkötelezett magánszemélyek több millió forintot adtak össze a múzeumkert padjainak, kandelábereinek, szeméttartóinak megvásárlására. A múzeum gyűjteményeit és kiállításait Érden a szó szoros értelmében a semmiből hoztuk létre, s mindez a döntés következtében örökre elveszhetett volna. Az Érdi Újság 2003. március 28-i számában: „Döbbenetes döntések — avagy miért nincs pénz a múzeumra" címmel részletes véleményt adtunk közre, mely országos visszhangot váltott ki. Elismerés illeti M. Nagy Pétert, az Érdi Újság akkori főszerkesztőjét, aki azonnal közreadta az írást, felismerve a köz érdekeit. Az országos sajtóban, a Népszabadságban, a Magyar Nemzet hasábjain, valamint a helyi médiában heves tiltakozások láttak napvilágot. A Népszabadság 2003. április 5-én Viktor Sándor tudósítása: Iskolákról, múzeumról mond le Érd, a Magyar Nemzet május 14-i számában Joó István tollából: Érd ennyit érdemel? Lepasszolt közintézmények, az érintetteket nem kérdezték című terjedelmes írások láttak napvilágot. A helyzet fonáksága abban rejlett, hogy nem akartunk senkit megbántani, nem akartunk senkinek kárt okozni, legkevésbé azoknak, akik az egész város ügyeiért viselték a döntési felelősséget, azaz a képviselőknek, de nem titkolhattuk el aggodalmainkat, mert mi elsősorban a múzeum ügyeiért éreztünk elkötelezettséget. Az Érdi Újságban Bíró András író, Érd díszpolgára emelte fel szavát a múzeum érdekében, s arra ösztönözte a képviselőket, hogy fontolják meg ismét a döntést. A közmegbecsülésnek örvendő, országos hírű lokálpatrióta tanárnő, dr. Kerékgyártó Imréné Múzeum-sirató címmel fejtette ki gondolatait. így fogalmazott: „Először megdöbbentem, aztán nagyon elszomorodtam a hír hallatán. Balázs Dénes Érdnek akart emléket hagyni, lakóhelyének, amelyet mindennél jobban szeretett. ... Céltudatos, évekig tartó munkával hívta életre a Magyar Földrajzi Gyűjteményt - létrehozása a semmiből a teremtés csodája volt. ... Kezdetben a körülmények igen mostohák voltak, de a szervezők minden nehézséget leküzdötték. ... Hideg szobában, gyenge világítás mellett dolgozott dr. Kubassek János (1983 óta igazgató) munkatársaival, s ha a teremőrök az alacsony fizetés miatt felmondtak - az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium diákjai helyettesítették őket. ... diavetítéses előadások, vetélkedők, szakmai konferenciák színesítették a tartalmi munkát. ... A Balázs Dénes nevével fémjelzett életmű ezer szállal kötődik Érdhez. A Pest megyei múzeumok sorában elvesztené egyéni karakterét, egy lenne a sok közül. Hadd maradjon továbbra is a város gondozásában, hadd fejlődjék, gyarapodjék Érd lakóinak örömére, büszkeségére." Kerékgyártó Imréné — az Érdi Krónika egyik szerzőjeként, külső munkatársunkként — jól ismerte tevékenységünket. Az elektronikus média képviselői is élénk érdeklődést tanúsítottak az ügy iránt, tekintettel arra, hogy ebben az időben számos múzeum és kiállítóhely szűnt meg országszerte. Mi reméltük, hogy nem jutunk erre a sorsra, s minden fórumon igyekeztünk kifejteni a múzeum működésével és jövőjével kapcsolatos szempontjainkat. Alapelvünk volt, hogy az Érden működő, érdiek által fenntartott, elsősorban érdiek érdekeit szolgáló intézmény ügyében Érden szülessenek meg az alapvető döntések, mivel itt ismerik a legjobban a helyi viszonyokat, feltételeket és igényeket. Az Érdi Krónika megszületése bizonyította, hogy a településért cselekvő lokálpatrióta érzés erősítését, az önazonosságtudat kialakítását, a város értékeinek megőrzését - pártállásra való tekintet nélkül - nagyon sokan tartják fontosnak. Az ezt követő hetek tárgyalásai az illetékes szakemberekkel, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselőivel, a természettudományi szakfelügyelet vezetőivel, valamint Pest megye múzeumi