Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

RÓLUNK ÍRTÁK - Balázs Dénes - ahogy mindmáig emlékezetemben él (MARTINOVICH SÁNDOR)

Az expedíciós megbeszélésekre Dénes mindig felkészülten érkezett. Beszámolt a hivatalos szervekkel folytatott megbeszéléseinek eredményeiről, nehézségeiről, ismertette a külföldről érkezett kedvező és kedvezőtlen visszajelzéseket, elővette az expedíció tervezett útvonalát tartalmazó jegyzeteit, és mindezeket figyelembe véve a kiterített térképet böngészve közösen határoztunk a szükséges módosításokról. Dénes javaslatára különböző intézményi és nyilvános könyvtárakat járva kijegyzeteltük az azokra a vidékekre vonatkozó földrajzi, geológiai és néprajzi leírásokat, adatokat, melyeket várhatóan felkeresünk majd. Megbeszéléseinken ezek egyeztetése volt a legfontosabb napirendi pont. Számomra külön feladatot jelentett a részletes térképek felkutatása, szerencsére ezeket munkahelyemen: a Kartográfiai Vállalat nemzetközi hírnevű Adattárában sikerült meglelnem. Vita közöttünk kizárólag a lehetséges közlekedési eszközök megválasztásában volt. Árpi mindenáron az autóval történő utazás mellett kardoskodott, de ezt két okból is el kellett utasítanunk. Egyrészt vezetési jogosítványa csak neki volt, és mit csinálunk akkor, ha valamilyen okból ő nem tud tovább vezetni. Másrészt az összes rendelkezésünkre álló valutánkat (a saját pénzünkön vásárolt 1400 dollárt) felemésztette volna egy megfelelő terepjáró gépkocsi vásárlása. A térképek tanulmányozása alapján Dénes a helyi közlekedési eszközök (autóbusz, vonat) igénybevételét javasolta. „Ez viszont az utazás időtartamát növeli és néhány kitűzött célpont megközelítését lehetetleníti" - érvelt Árpi. Én az ilyen hátrány kiküszöbölése érdekében felvetettem az autóstopp estleges igénybevételének lehetőségét. A közlekedési probléma megoldása akkor tűnt teljesen kilátástalannak, amikor Dénes levelezésének eredményeképpen megérkezett a Nyugat-Berlini Egyetem meghívása: látogassunk el a Tibeszti hegységben levő kutatóállomásukra. Korábbi útitervünk szerint Algéria területén keltünk volna át a Szaharán, ahol egy darabig vasúton, majd épített úton lehet közlekedni. A Tibesztit kizárólag Líbián keresztül lehet megközelíteni, oda sem vasút, sem épített út nem vezet, állapította meg térképeinket tanulmányozva Dénes. Mindannyian elkeseredtünk, hiszen soha vissza nem térő alkalmat veszítünk így el, amit az is betetőz, hogy magyar ember sohasem járt ezen a vidéken. Az elkeseredés jele még Dénesen is mutatkozott, keserűen mondta: „Fiúk, rajtunk már csak a csoda segíthet. A csodákban nem bízom, de azért mégsem adom fel!" És a csoda bekövetkezett! Váratlanul felkeresett engem az expedíciós útjáról visszatérőben, Magyarországon átutazó lengyel ismerősöm: Dobieslaw Walknowski néprajzos. Beszélgetésünk során említettem neki afrikai útitervünket és a felmerült problémát is. O felajánlotta, hogy amennyiben csatlakozhat az expedícióhoz, szerez terepjáró gépkocsit. Következő tanácskozásunkon Dénes és Árpi örömmel fogadták a kedvező hírt. Bár szerény valutakészletünknek így már négy fő utazási költségét kellett fedeznie, mégis úgy döntöttünk: Dénes küldje el a meghívó levelet. így bővült expedíciónk négytagúra, így jött létre a Magyar-Lengyei Afrika-Expedíció! A gépkocsi beszerzésének elhúzódása, valamint a német meghívás személyes intézésének sürgőssége miatt úgy döntöttünk, hogy Dénes és én elutazunk Nyugat-Berlinbe, majd tovább Tunéziába. Ott fogjuk megvárni csatlakozó társainkat. Azért ott, mert Afrikába autóval a tengeri átkelés a földrész közelsége miatt Tunéziában a legcélszerűbb. Tuniszi szálláshelyünkön kaptuk az értesítést, hogy az autóra legalább egy hónapot kell még várni. Dénessel úgy határoztunk, hogy ezt az időt hasznosan kell eltöltenünk. Itt a lehetőség, hogy az eredeti tervünkben szereplő útvonalon ellátogassunk Dél-Algériába. Ez a kétszemélyes, sok megpróbáltatással járó sivatagi utazás Dénes újabb értékes emberi tulajdonságainak eddig kevéssé ismert vonásait tárta fel előttem. Az ő bátorsága, bajtársiassága, az idegenekkel való kapcsolatteremtő képessége nélkül aligha sikerült volna ez az út.