Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

RÓLUNK ÍRTÁK - Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum és a Xántus János Idegenforgalmi Középiskola kapcsolata (CSEPREGI KLÁRA)

Földrajzi Múzeum rendszeresen fogadja odalátogató osztályainkat, ahol a tartalmas vezetés keretében kiemelt hangsúlyt kap a Xántus-életút. A vezetőség úgy döntött, hogy állandó kiállítás formájában folyamatosan ébren kell tartani a diákok, szülők, odalátogatók Xántus iránti érdeldődését. Erre a feladatra a már nyugdíjas Csepregi Oszkár kapott megbízást. O pedig dr. Kubassek János úrral konzultált, közösen alakították ki az elképzeléseket. A Néprajzi Múzeumból dr. Selmeczi Kovács Attila főtanácsos, iskolánk segítője biztosította a kért képi anyag másolását. így Xántus Jánosnak különböző földrészeken és országokban készült etnográfiai felvételeinek másolatát függesztették ki a lépcsőházban, az első emeleten pedig a Borneo szigetén festett akvarellekből készült kiállítás. A Földrajzi Múzeum segítségével Csepregi Oszkár összegyűjtötte és lemásoltatta Xántus hírlapokban és folyóiratokban megjelent összes cikkét és tanulmányát, ezzel megalapozva a Xántus-adattárat. Erre a munkára a koronát az egykori Díszteremben megrendezett állandó kiállítás tette fel. Ennek egy részében Xántus-emlékeket bemutató vitrinek voltak, amelyek berendezése és feliratozása Kubassek úr szakmai segítségével történt. (Sajnos, ez az anyag néhány éve lebontásra került az iskola épületének felújítása, ill. átalakítása miatt, és egyelőre dobozokban alussza álmát. A munkálatok befejezése után új helyen ismét kiállításra kerül.) A múzeum és az iskola együttműködésének csúcsát, leglátványosabb eseménysorát a 2000. év jelentette. S itt térhetünk vissza a Földrajzi Közleményekben leírt kérdésre, hogy mit tehet egy középiskola nemzetközi hírű tudósunk emlékének magyarországi és külföldi ápolásában? Utólag is azt a választ adhatjuk, hogy nagyon sokat. A rendszeresen visszatérő konzultációk során felmerült, hogy Xántus János születésének 175. évfordulója alkalmából emlékülést kellene szervezni. Az elgondolás szép volt, de megvalósítása csupán a középiskola erejére támaszkodva egy belterjes megemlékezés lehetett volna, az igény viszont az volt, hogy az esemény nagyszabású legyen. Ehhez szükség volt egy országosan, sőt nemzetközileg elismert háttérre, segítségre, amely megteremtette a lehetőségét annak, hogy Xántus munkásságát legjobban ismerő híres tudósokat, intézményeket szólíthasson meg az iskola, és felkérje őket együttműködésre. A szervezőkre várt a feladat, hogy biztosítsák számukra az elvárt feltételeket és színvonalat. Ezt a kritériumot a Magyar Földrajzi Múzeum és személy szerint dr. Kubassek János biztosította. O választotta ki a témában leghozzáértőbb előadókat, hogy ismertessék kutatásaik legfrissebb eredményeit. így valósulhatott meg az emlékülés az iskolában, melyet végül a szakemberek is az évforduló központi megemlékezésének tekintettek. Szakmai körökben is meglepetést keltett, hogy az emlékülés fővédnöki tisztét Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalta, ezzel az előadók névsorának ismeretében megadta a rendezvény súlyát. Az előadások összességében a mai napig a legátfogóbb Xán tus-életmű értékelést és elemzést adták. A következő előadások hangzottak el: - Nagy B. /^^iskolaigazgató: Miért Xántus...? - Balogh János Kossuth- és Széchényi-díjas egyetemi tanár, az MTA tagja: Xántus János munkásságának jelentősége a harmadik évezred kezdetén - Tóth László, a Győri Xántus János Múzeum igazgatója: Életrajzi mozaikok a Xantus-család és Xántus A

r u r L-^-II > > Nagy B. József, a középiskola János életéből igazgatója