Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

RÓLUNK ÍRTÁK - Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum és a Xántus János Idegenforgalmi Középiskola kapcsolata (CSEPREGI KLÁRA)

- Marosi Sándor, Széchenyi-díjas professzor, az MTA tagja, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke: Xántus János, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója - Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója: Xántus János utazásai Észak-Amerikában és Délkelet-Ázsiában a geográfia tükrében - Selmeczi Kovács Attila, a Néprajzi Múzeum főtanácsosa, az MTA Néprajzi Bizottságának titkára, a Magyar Néprajzi Társaság és a Honismereti Szövetség alelnöke: Xántus János, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője - Ferenczy Mária, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményi igazgatója: Xántus János emlékezete a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban - Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója: Xántus János, az Állatkert alapítója - Csanádi Dávid, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa: Xántus János munkásságának hatása a Magyat Természettudományi Múzeum fejlődésére - Xántus Gábor filmrendező, szerkesztő-operatőr (Kolozsvár): Kamerával Xántus János nyomdokain a fejvadászok földjén 2000. augusztusában Az előadókból, tanárokból, diákokból és érdeklődőkből álló hallgatóság volt az első szemtanúja a Xántus Gábor által Borneóban készített film vetítésének. Az emlékülésnek volt még egy nagyon fontos, mai napig ható eseménye. Az iskola épületének bejáratánál leleplezésre került Xántus János mellszobra. Az érdi múzeum udvarán híres magyar földrajzi felfedezők, tudósok galériája található. Az alkotásokat az érdi lakos Domonkos Béla szobrászművész készítette el. Kubassek úr meghívta dr. Nagy B. József Igazgatót és a rendezvény szervezéséért az iskola részéről felelős Csepregi Oszkárt. A szobrok alapos megtekintése után Domonkos Bélával hamar megszületett az egyezség. O kapta a megbízást a szobor megmintázására és bronzba öntésére. Az iskola büszke az alkotásra, amely a kerület egyik dísze. A néhány korábban készült Xántus-szoborral, domborművei (a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertben, a győri Xántus János Állatkertben, csokonyavisontai iskolaudvaron és a középiskola folyosóján található büszttel) összevetve ez az alkotás a legélethűbb, legkifejezőbb. Az iskola vezetése dr. Kubassek János iskolát segítő, szervező munkáját, az emlékülésen tartott előadását Xántus János emlékplakettel ismerte el. Az emlékülés igazi célját csak úgy tudja beteljesíteni, ha az ott elhangzottak eljutnak a Xántus-életmű iránt érdeklődőkhöz. Ezért az előadások bő képanyaggal kiadásra kerültek. Maga a kiadvány Kubassek János szerkesztői és Csepregi Oszkár alkotó-szerkesztői munkáját dicséri. A múzeumtól kapott lista alapján az iskola elküldte minden magyarországi felsőoktatási intézetnek és olyan intézménynek, múzeumnak, amely a földrajz, néprajz, természetrajz tudományokat műveli, sőt, több jelentős külföldi intézet is kapott belőle. A könyv számukra sem jelent nyelvi akadályt, mivel az előadások bő összegzéseit az iskola nyelvtanárai négy nyelvre (angolra, németre, franciára és olaszra) lefordították. Néhány példány még a távoli Egyesült Államok olyan intézeteibe is eljutott, amelyek megbízásából végezte Xántus egykoron terepbejáró-, térképező- és gyűjtőmunkáját. Hogy ez mind megvalósulhasson, nagyon komoly szerepe volt az intézmény igazgatójának, dr. Nagy B. Józsefnek, és az iskola alapítványának, mert elő kellett teremteni az emlékülés, a könyvkiadás és a szobor költségeit, amely szintén nem kis feladat volt. És itt azt is mondhatjuk, vége a történetnek. De az iskola vezetésének szellemisége nyughatatlan, újabb és újabb kihívásoknak akar megfelelni. Többen is jelezték, hogy kutatómun-