Mácsai Anetta: Magyar vadászutazók a Magyar Földrajzi Múzeumban. Múzeumpedagógiai füzet A magyar utazók, földrajzi felfedezők című kiállításhoz (Érd, 2006)

Császárpingvin (Aptenodytes forsteri)

A legnagyobb méretű és legerősebb testű pingvinfaj. A hidegtől három rétegből álló finom tollazatuk és a bőrük alatti vastag, hőszigetelő zsírrétegük védi meg. Fő táplálékuk a halak, amiért akár 500 méter mélységbe is lemerülnek. A vízben uszonyszerű szárnyaikkal hajtják magukat előre.

Lábaik hátul csatlakoznak a törzsükhöz, ezért a szárazföldön felegyenesedve totyognak, de amint lehet felhagynak a járással és a hasukon csúsznak tovább. Nagy kolóniákban élnek az Antarktisz partjainál. Harminc ismert közösségük legnagyobbikában több mint 50 ezer állat él. A nőstény egyetlen tojást tojik tél elején, ezután visszatér a tengerhez. A hím őrzi a tojást 120- 130 napig a lába és a hasa között lévő bőrredőben. A tojást pár másodpercre sem hagyhatja el, mivel azonnal megfagyna, ezért az őrzés során a hímek akár súlyuknak a felét is elveszíthetik. A kolónia tagjai egymást melegítik a hidegben, mely a - 60°C- ot is elérheti. Tavasszal a tojó átveszi a kikelt fiókák nevelését, ekkor a hím megy a tengerre és néhány hétig táplálkozik, majd visszatérve segít az utód felnevelésében. Minden egyednek sajátos hangja van, ami alapján felismeri családja.

Ellenségei elől "frakkruhájuk" rejti el őket. A levegőből támadó ragadozók szemét a mélység sötétjébe olvadó sötét háti rész téveszti meg, míg alulról a világos has jól beleolvad a világoskék égszínbe. Ha nem ejti el legfélelmetesebb ellenségük, a kardszárnyú delfin, akkor akár a 25 évet is megélhetik.

Brownii kenguru (Thylogale brownii) Fenichel Sámuel, 1892.

Karcsú testű, keskeny fejű, hosszú fülű erszényes emlősök. Szőrük színe világosbarna. Erdőlakók, és túlnyomórészt lágyabb növényi táplálékon élnek. Ösvényt vágnak a sűrű bokrok között, amely mint egy alagút húzódik a bozóton keresztül. Általában magányosan élnek, néha azért ketten-hárman találkoznak egy helyen, ahova az érett és lehullott gyümölcsök vonzzák őket. Nagy szemük lehetővé teszi, hogy virradatkor és éjszaka is aktívak legyenek. Ha veszélyt éreznek, hangosan dobbantanak a hátsó lábukkal és gyorsan a növények közé futnak. Az erdő területén, a mezőgazdasági művelés alatt álló részeken jelentős kárt tudnak okozni.

14