Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő

vC — 15 A mészkőhegységekben a barlangok felszakadása útján történő völgykeletkezés elméletét ma már csak, mint az egyik lehetséges magyarázatot fogadhatjuk el. Ez a megállapítása, mint a folyóvízi teraszrendszer első hazai összefoglalása akkor is igen fontos, ha azóta erősen meghaladottnak is tartjuk. 17 A Zala kapturáját Lóczy már 1913-ban - Cholnoky előtt - leírta. 18 Cholnoky nem fogadta el a kráter meteorit eredetét, hanem hévizesnek gondolta; az idő nem őt igazolta. 19 A Lóczy szervezte „Első Agrogeológiai Konferencia" valóban mérföldkő a magyar talajtan fejlődésében, de a „poroszos geológiai" szemléletet felváltó genetikus nézet bevezetése az orosz iskola megjelent tagjainak érdeme volt. 20 Cholnoky Jenő (1923): A természeti értékek védelme. - Földrajzi Közlemények LI. pp. ! 17-120. 21 Cholnoky 1912-ben - Teleki Pállal együtt - meghívottként részt vett az Amerikai Földrajzi Társaság fennállásának 60 éves jubileumának alkalmából szervezett nagy tanulmányi kiránduláson (Transcontinental Excursion), melynek vezetője W. M. Davis volt. A két hónapig tartó úton óceántólóceánig kétszer szelték keresztül Amerikát kelet-nyugati irányban. A számtalan szakmai megfigyelésen és tapasztalaton túl igen nagy jelentőségű volt az a benyomás, amely a nemzeti parkokban érte Cholnokyt. 22 Részlet Cholnoky Jenő 1945 tavaszán és nyarán készült önéletírásából: GécziJ. (szerk): Cholnoky Jenő (1870-1950). - Vár Ucca Tizenhét, VI. évf. 2. szám, 299- oldal, Veszprém 1998. 23 A dátum hiányzik a kéziratból. Azt tudjuk, hogy Kaán Károly vezetésével kezdődött el a törvényes természetvédelem hazánkban, amikor 1938 decemberében az Országos Természetvédelmi Tanács elnökévé nevezték ki. 1940 januárjában azonban meghalt, s őt követte - valószínűleg rövid időn belül Cholnoky. 24 Nem is volt idejük, hiszen alig egy év után lett Cholnoky az elnök. 25 1940 őszétől ismét Magyarországhoz tartoztak ezek a területek. 26 Valószínűleg csupán az alapítás szándékáról és bizonyos előkészületekről van itt sző, mert a Tihanyi-félszigetet csak 1952-ben nyilvánították védetté. 2 ' A legnehezebb háborús események között, 1944. július 24-én, a Földművelésügyi Minisztérium a Természetvédelmi Tanács javaslatára természetvédelmi területté nyilvánította a Pál-völgyi barlangot. O 6'6' o