Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő
< ^^ _ te 4 A szélcsatornában végzett sokkal későbbi kísérletek szerint a homokfodrok gerinctávolsága a szélsebességtől és a homokszemcsék átmérőjétől függ s A homoksivatagok anyagának eredetét napjainkban túlnyomóan egy nedvesebb időszak folyóvizeinek zárt medencékben összehordott üledékéből eredeztetik, amelynek homokanyagát a szél nem volt képes a medencéből kiszállítani. ° A magyar földrajz kétségkívül legnagyobb vállalkozása volt a Lóczy vezette „Balaton Tudományos Tanulmányozása", mely világhírű eredményeket ért el. s 32 kötetben (németül is megjelenve) kiváltotta a tudományos világ csodálatát. Cholnoky ennek mintájára indította el 1907-ben a iMagyar Földrajzi Társaság kecskeméti vándorgyűlésén a Kárpát-medence legsajátosabb, mondhatni legmagyarabb nagytájának, az Alföldnek a kutatását. Ez a munka azonban az első világháború alatt erősen lefékeződött, majd a háború után a trianoni béke következtében részekre szakított Alföld kutatása lassan megszűnt. 7 A Dekbláti-pusztán végzett homoktanulmányok eredménye 1902-ben jelent meg, és sokkal nagyobb jelentősége volt, mint Cholnokynak ebből az odavetett mondatából következne; hosszú évtizedekre meghatározta a hazai eolikus kutatások irányát. 8 Cholnoky szakaszjelleg elméletét sajnos túlságosan leegyszerűsítve ismerik - s ennek talán saját maga is oka lehet, az egyszerűsített változat állandó hajtogatásával - de ha elolvassuk a több tanulmányban szétszórt, s egyes elemeket alaposan kifejtő nézeteit, összességében helytállónak tekinthető a gondolatmenete. 9 A Cholnoky nyomán meginduló folyóterasz kutatások évtizedekig a magyar geomorfológia egyik központi problémakörét jelentették, s valóban világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket hoztak. 10 A folyótorkolatok alakulásának dinamikáját és morfológiáját jóval összetettebbnek látjuk ma, de Cholnoky nézetei jó kiindulási alapnak tekinthetők. 11 Cholnoky monoglacialista volt, s a földtörténet utolsó néhány millió évére vonatkozóan nem fogadta el az éghajlat változását. 12 A konvekciós elméletet ma már szinte minden kutató túlhaladottnak ítéli, s a poligonképződést igen összetett - és sokkal gyorsabb - folyamatnak tartja. 13 A hetvenes évektől hazánkban a meteorológusok ismét elutasítják az „európai monszun" gondolatát. Nyugaton (Németország) a helyzet változatlan. 14 Stein Aurél valójában kezdettől fogva sokkal összetettebbnek látta a megoldást: „Nyilvánvaló azonban, hogy a kritikus kutató nem lesz hajlandó az elnéptelenedést egy különleges ok rovására írni (akár természetes, akár emberi okéra) mindaddig, amíg biztos följegyzések, vagy félreismerhetetlen régészeti tanúságok végleges bizonyítékot nem szolgáltatnak a kezébe. O O
