Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő

vC o részlet, néhány öreg fa volt védelem alatt, mert főképpen az erdészek segítettek ebben az ügyben. Most már sok mindenféle mást is védelembe vettünk. A Badacsony és a Nag)?-hegyestű bazaltjainak otromba, gonosz fapusztítását, az Alsóörsön tervezett homokkőbánya megnyitását megakadályoztuk, a Gyilkos-tó és Békásszoros

25 védelmét rendeztük, a Balaton vidékén megkezdtük a tájvédelem kifejlesztését. Tihanyból Nemzeti Parkot csinálunk

26

, 41 árpádkori templom- és várromot védelembe veszünk, a keszthelyi-öböl feliszapolódása elleti megtettük a kellő lépéseket. Budapest környékén is védelembe vettünk sok olyan dolgot, ami természettudományos szempontbólfontos és érdekes

27

. Ott is védelembe vesszük a romokat, amelyeket a Műemlékek Országos Bizottsága nem védelmez, mert nem műemlék, Nagyszerű munkánknak a rettenetes háború szörnyű gátat vetett! A rémületes pusztítások mellett a természetvédelem kérdései ma eltörpülnek, de azért nem tévesztjük szem elől!" A második világháború befejezéséig - túlnyomóan Cholnoky elnökségének ideje alatt - 2844 ha összterületen 219 természeti értéket nyilvánítottak védetté. Ezt a biztató természetvédelmi tevékenységet szakította meg a háborús front 1945-ben, majd szüneteltette további öt évre a politika. JEGYZETEK "Cholnoky saját lábjegyzete a kéziratban: Az egyes pontok végén zárójelbe tett szám a kötet végén felsorolt munkáim folyószáma és utána a lapszám (Ez a felsorolás sajnos elveszett! ) 1 A légnyomás-változás szerepe is fontos; Cholnokynak annyiban igaza van, hogy a kettő - a szél és a légnyomás - szorosan összefügg egymással. 2 A defláció ilyen nagy mértékű felszínalakító hatását Magyarországon az 5ü-70-es években nem ismerték el. Újabban azonban ismét előtérbe került a kérdés, s még ha nem is tulajdonítanak neki olyan erős hatást, mint Cholnoky, fontos felszínalakító tényezőnek tekintik a szelet. ^ Ez a megállapítás természetesen csak a teljesen száraz sivatagokra érvényes, a hazai futóhomok vidékek úri. féligkötött formakincsét később tárták fel. Ennek fontos eleme a parabola bucka is, melyet először a Nyírségből írtak le itthon. Ettől függetlenül valóban fontos, hogy a két formát nem szabad összekeverni; két teljesen más földrajzi környezetben két teljesen különböző folyamattal alakulnak ki. O O