Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő
vC 'J, 1 o 31. Eddig felsorolt tanulmány-eredményeimtől függetlenek az Erdélyi-medence morfológiájának tisztázására vonatkozó eredményeim. Kimutattam a suvadások nagy jelentőségét és először ismertettem morfológiájukat. Kimutattam a bronzkori halastavak nagy sokaságát. Ezekről eladdig az irodalomban alig volt szó. (I. 20; I, 37; II. 60; II. 67; XII. 99.) 32. Tőlem származik a hegyoldalak homorú és domború lejtőjének megkülönböztetése és ennek igen nagy emberföldrajzi jelentősége fölismerése. A domború lejtő mindig pusztuló lejtő, azért a földművelés csak kivételes körülmények közt lehetséges. Az inflexiós vonal a lejtő legmeredekebb részén, szintvonalszerűen övezi a hegyet. (I. 3; I. 20; II. 98; XII. 211.) 33. Kimutattam a földrajzi helyek helyi és helyzeti energiájának nagy jelentőségét. Csak nagy helyzeti energia tehet valamely települést várossá, emberföldrajzi értelemben. Nagy helyzeti energiája van a vásárhelyeknek, az átkelő helyeknek, ha ott az árú megállni kénytelen. Ebben a felfogásban szigorú értelmezést nyer Budapest, Bécs, Berlin, Párizs, Róma stb. jelentősége. Sokat írtak össze erről a kérdésről, de egymásnak ellentmondó s helyt nem álló okokat sorakoztattak föl, sokszor igen banális tévedésekkel. (1.17; V. 23; VI. 9.) 34. Megtaláltam a titokzatos hegyi szél és völgyi szél okát. A hegytetőre sütő Nap a talajt jobban melegíti, mint a völgyfenék talaját, de különösen hegytető talaja sokkal ritkább levegőnek adja át melegét, mint a völgyfenék talaja. Ennek következtében a hegytető fölött levő levegő sokkal magasabb hőmérsékletre melegszik, mint a völgyben levő levegő, különösen a völgy fölött az a levegő, amely a hegytetővel egy magasságban van. Emiatt cirkuláció támad, a völgy felöl a hegy felé fúj a szél. Éjjel viszont a hegytető ritka levegője sokkal gyorsabban hűl ki, mint a völgy sűrű levegője ezért ellenkező értelmű cirkuláció támad. (XII. 187.) Igen sok, kisebb eredményemet részletesen nem sorolhatom föl. Csak megemlítem a városi és fellegvári teraszok felismerését 16 , a Titeli-fennsík eredetének magyarázatát, a Duna és a Tisza alföldi völgyének kimutatását, a Zala és Marcal hidrográfiai összefüggését, t.i. a Zala lefejezte a Marcalt (kaptura) 11 , a Hargita morfológiáját, a Rajna antecedens völgyének (Mainz és Köln között) teljes morfológiai tisztázását, az amerikai Meteorit kráter téves magyarázatának cáfolatát 18 , a Puget-sund eredetét, a mentsvárnak szolgáló kula nagy jelentőségét és ezzel kapcsolatban a templomtornyok keletkezését, a gót-ízlés puhafa eredetének szigorú bizonyítását, a honfoglaló magyarok magas műveltO SA o
