Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő
(n/ic/t/oÁy Ye/to, a /v/<// r <ijx/i /'ofeuxo* és a fem-néâtcefoédâ O — 'ségének meglepő bizonyítékait stb. stb. Mindezeket munkáimban szétszórtan meg lehet találni, csak a nevezetesebbek vannak külön értekezésekben vagy könyvekben feltüntetve. 35. Igazi geográfiai feladat volt az éghajlat és a talaj minőségének összefüggését kutatni. Itt korszakalkotó jelentőségű megállapítást sikerült kimutatnom. A talajminőség az altalaj kőzetén kívül túlnyomóan az éghajlattól függ. Az éghajlat tényezői közül az első a csapadékmennyiség, a második a középhőmérséklet, ami figyelembe veendő. Megkülönböztettem a csapadék mennyisége szerint, a mérsékelt égöv alatt: 1. Sivatag. Csapadék 200 mm-en alul. Termőtalaj nincs, a felszínen szikla, kavics vagy futóhomok van. 2. Füves puszta (steppe). Csapadék 200-400 mm közt. A talaj túlnyomóan lösz. 3. Szavanna, Csapadék 400-600 mm közt. A talaj reziduális málladék, takir, laterit. 4. Erdő. Csapadék 600 mm-nél több. Erdőtalaj. Fekete humusz, sok növényi korhadék. Ezt az /. Nemzetközi Agrogeológiai Kongresszuson, Budapesten adtam elő. Meglepetés volt, a magyar agrogeológusok ellene szóltak, de aztán a németek felkapták és a Zeitschrift für Bodenkunde ... számában igen részletesen méltatták s akkor a magyar agrogeológusok is elfogadták, sőt tovább fejlesztették. Az előadással kapcsolatban igen érdekes jelenet volt. Az előadó ülés előtt a teremben nagy klímatérképemet akasztottam a falra Euráziáról, a táblától balra. Ugyanakkor egy előttem ismeretlen úr Oroszország talajtérképét szegezte a falra a táblától jobbra. Térképe Szibíriát és Belső-Ázsia egy részét is tartalmazta. Egyszerre lettünk készen a felszegezéssel, s amikor hátrább mentünk, hogy távolabbról nézzük meg a hatást, elbámultunk! A két térkép majdnem pontosan ugyanazt ábrázolta! Ugyanazok a határok! Akkor megismerkedtünk. Glinka úr volt, a kitűnő orosz agrogeológus. Gratulált és lelkesedett s az én előadásom után felszólalt és az ellentmondó Treitz Péter magyar agrogeológust valósággal legázolta. 19 AII. agrogeológiai kongresszus Stockholmban volt a geológiai kongresszussal együtt 1910-ben. Ennek az agrogeológiai kongresszusnak záró ülésén az elnök kimondotta, hogy a két kongresszusnak csak egyetlen határozott eredménye van és ez annak megállapítása, hogy a talaj - ceteris paribus - az éghajlat függvénye s az én előadásomra hivatkozott. Ma már ez a megállapítás közkincs és mindenki természetesnek találja. (V. 4.)
