Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő
o—- — Egyéb néprajzi megfigyeléseimet nem sorolom föl, bár temérdek meglepő újdonság van közöttük. 26. Az eddigiektől egészen független eredményeim a karszt-tüneményekre vonatkoznak. Sikerült kimutatnom, hogy a mészkő elkarsztosodásának legfőbb oka az, hogy a mészkőnek nincs málladéka, tehát a kőzet hézagait, repedéseit nem tömi el a képlékeny málladék, mint a normális viselkedésű kőzetekéit (gránit, kristályos palák, lávák, homokkő, márga, agyag stb.) Ezen kívül még a mészkő könnyű oldhatósága is szükséges a karszt-jelenségek előidézésére. A dolomitnak sincsen málladéka, de nehezen oldódik, ezért csak kis mértékben karsztosodik. (Az egész VII. csoport és II. 54.) 27. Kimutattam, hogy a barlangok csak nyugodtan fekvő, vastag rétegzésű mészkőben képződnek. A zavaros fekvésű és vékony rétegzésű mészkövek barlangképződésre nem alkalmasak. (VII. csoport) 28. Kimutattam, hogy a dolinák nem víznyelők, amint a régibb tanulmányok, különösen Cvijic Jovan munkái állították. A dolinák berogyások, és éppen a berogyls következtében keletkezett összetömörödés megakadályozza a víz eltűnését. Ezért sok dolina állandó, vagy időszakos tó. A víznyelők nem dolinák. (VII. csoport és II. 54) 29/ Kimutattam, hogy a mészkövet csak a szénsavtartalmú víz oldja könnyen, mert a szénsavtartalmú víz a kalciumkarbonátot (mészkövet) könnyen oldható kalciumbikarbonáttá alakítja. De ez labilis vegyület, a szénmolekulák könnyen és gyorsan eltávoznak belőle s akkor a bikarbonát (hidrokarbonát) redukálódik karbonáttá s ez nehezen oldódván, kicsapódik. így keletkeznek a cseppkövek. A cseppkőképződésnek ez az első, tudományos magyarázata. Ugyancsak ennek a tüneménynek következménye a travertino (mésztufa) képződése is. Ezzel meg van fejtve a tettaráták keletkezése, továbbá az a tünemény, hogy minden vízesés travertinót rak le. Nagyszerű példák a lillafüredi vízesés, a Zichy-barlang nyílásának Iravertinója, Tivoli és Terni mellett látható vízesések hatalmas travertino-képződményei. Mindez fölfedezésem előtt teljesen ismeretlen volt. A barlangok belsejében travertino csakis a domború felületeken keletkezik, homorú felszínű travertino-burkolat nincs. (VII. csoport és V. 31; VI. 13.) 30. Kimutattam a barlangi és folyami terraszok szoros összefüggését, tisztáztam a barlangok fejlődésének problémáit, megkülönböztettem a forrás-barlangokat és víznyelő-barlangokat s a barlangok felszakadásával keletkezett mészkőhasadékokat 15 (Tordai-hasadék, Révi-völgy stb.). (VII. csoport)
