Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő

VC O 24. Ezeknek a tanulmányoknak kapcsán derült ki, hogy minden emberi műveltség mesterségesen öntözött oázisterületeken született. A legfontosabb szülőhelyek: Mezopotámia, Egyiptom, Mexico és Peru. Nem az éghajlat szárazsága miatt, hanem a rizstermelés okából mesterséges öntözésre van szükség a Jang-ce-kiang medencéjében is, azért ott is született az előbbiektől független műveltség, a nagyszerű kínai kultúra. Ennek a fölfedezésemnek köszönhetem, hogy a stockholmi akadémia engem Nobel díjra ajánlott s csak nacionalista érzelmeim miatt nem kaptam meg a díjat is, de az elismerés megvan. Ez a fölfedezés megváltoztatta az amerikai régészek egész tanulmányrendszerét s egész más irányba terelte a kutatásokat. Kimutatható volt, hogy ezek közül egyedül a mezopotámiai műveltség volt terjedékeny, mert az oázisterület körül füves puszták vannak s azokon sátoros pásztorok legeltetik nyájaikat. A sátoros pásztorok gazdaságilag szorosan kapcsolódnak az öntöző kertészekhez, mert hisz a kertészeknek nincsen állattenyésztése, a pásztoroknak meg nincsen földművelése. A pásztor a harcias, mozgalmas, rendesen uralkodik az oázisok fölött (Dzsingisz-kán, Timur-Lenk stb.) s ha az oázisokat valami katasztrófa érte, úgyhogy a földműveseknek menekülniök kell, akkor a sátoros pásztorok vezetik őket és szereznek nekik új hazát. Ez a magyarok honfoglaló vándorlásának jelensége is. Az öntöző földművesek finn-ugor nyelven, a pásztorok ótörök nyelven beszéltek s a kettő egybeolvadásából keletkezett a magyar nép és a magyar nyelv. Magas műveltségüket részben kínai hatásnak köszönhették, amit bizonyít az is, hogy bizanciumi írók szerint a magyarok selyemruhákban járnak. A hódító, honfoglaló, sátoros pásztorok és a védelmük alatt kivándorló kertészek terjesztik a mezopotámiai műveltséget, nagyrészt a Turáni alföldön és Kis-Ázsián át (iónok, dórok, etruszkok, latinok stb.) (II. 80; II. 106; V. 9; V. 26; V. 29, IX. 2, 3, 4, 5, 6, 9, 12; XII. 5; XII. 74; XII. 196.) 25. Kínai tanulmányaim egyik igen fontos eredménye az a fölfedezés, hogy a kínai építőművészet a bambuszból, mint építőanyagból származik. Ez az építőanyag másfajta kötéseket kíván, mint a fa. Nem lehet csapolni, lapolni és beereszteni. A felgörbülő eresz a bambuszházakat körülvevő, bambuszponyvával fedett tornácokból származik. Átlós kötés ismeretlen. A tetőcserepek kúposak és a kettéhasított bambuszcsöveket utánozzák. Ez a stílus elterjedésére nézve vetekedik minden más stílussal, olyan óriási területet foglal el. (I. 1; V. 15.) O 56' O