Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő
VC SU. 3ál? f/ )////</ cikkemből, anélkül, hogy érdemesnek tartotta volna nevemet megemlíteni. És a fiatalember, Almberg úr le is doktorált! Csak később tudtam meg a dolgot, s helyreigazító nyilatkozatot követeltem s kaptam a Meteorologische Zeitschrift hasábjain. De mármost német szerző is monszunnak nevezi ezt a jelenséget, tehát most már a magyar meteorológusok is elismerik! 13 (XII. 6; XII. 7; V. 12.) Kelet-Ázsia utazásaim legfontosabb eredményei a következők 15. A Cien-tang-kiáng folyó torkolatában és a Hang-csou-öbölben jelentkező özönárról vagyis átbukó hullámmal berohanó dagályról először én készítettem fényképeket s én ismertettem meg a tüneményt egész valójában. Én ismertettem először az ellene való védekezést az öböl északi és déli partján s kimutattam, hogy milyen óriási munkát végeztek a kínaiak. (I. 9-) 16. Kimutattam, hogy a Su-king kínai történelmi könyvben emlegetett „harmadik Kiang" nem a Jang-ce-kiang fattyúága volt, mint ahogyan azt Richthofen gondolta, hanem a delta vizeinek, különösen a Tai-hu-tónak lefolyása a deltasíkság déli részén volt s ide tereltek a kínaiak minden vizet a deltáról. Ennek a folyónak tölcsértorkolatában volt Kan-pu kikötő, az arabok kereskedelmének egyik célpontja, De a dagályhullám megnövekedett, átbukóvá változott, emiatt a torkolat használhatatlanná vált, sőt a deltát 300 km hosszú partvédő művel kellett védelmezni, a folyót pedig át kellett terelni északra. Ez a Vu-jung folyó, amelynek torkolatában van Sang-hai, Kína legfontosabb kikötő és kereskedő városa. (II. 9; III- 21.) 17. Kimutattam, hogy a Hoang-ho óriási törmelékkúpot épített az alföldre. Ez a legnagyobb, ismert törmelékkúp egész Földünkön. Kimutattam, hogy a folyam az alföldön erősen alsószakasz jellegű, magasan feltölti az árvízgátak közötti teret, úgyhogy a folyó medre magasabban van Kai-tung-tunál, mint az alföld síksága. Ezért változtatja elég gyakran futását, elképzelhetetlen nagy károkat okozva. Legutóbb 1854-ben ugrott át délkeletről északkeletre. Az alsószakasz jelleg mindent megmagyaráz. (II. 19; II. 102; III. 2; III. 21.) 18. Kimutattam, hogy a Huai-hegység a Kuen-lün-hegység legkeletibb tagja, ezzel végződik el Földünknek egyik legóriásibb hegylánca. Érdekes, hogy a hegység nyugati részét magyar ember, Stein Aurél térképezte, a keleti részének leghatalmasabb láncait, a Cin-ling-sant és a Ki-lien-sant (most Richthofen-hegységet) magyar ember, Lóczy Lajos tanulmányozta, a végét pedig én írtam le és térképeztem. (I. 1.) O o
