Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő

közli is ezt a fölfedezést, sőt a rajzomat is átvette és közölte, de pontosan hivatkozva reám. Aztán egy másik német geográfus könyvet írt a Spitzbergákról s ebben is közli az én rajzaimat és magyarázatomat, de már nem rám hivatkozik, hanem az előbb említett német kompilációra. (Mert csak a magyarokra ne kelljen hivatkozni! Erre a barbár ázsiai hordára, amely a hatalmas német kultúra emlőin nőtt föl s különb akar lenni a német kultúránál!) Dr. Bulla Béla adjunktusom volt szíves a kérdést német folyóiratokban tisztázni. (III. 11.) 14. Magyarország éghajlatának tanulmányozásakor feltűnt, hogy a hőmérséklet hazánkban június első vagy második hetében egyszerre több mint egy fokkal lecsökken, aztán újra emelkedik, július közepén eléri a maximumát, aztán süllyed, mind rohamosabban, de szeptember végén ismét több mint egy fokkal felugrik a hőmérséklet, s aztán süllyed le az őszi és téli hidegekre. Nyarunk tehát átlag egy fokkal hűvösebb, mint kellene lennie. A nép is észrevette ezt a két érdekes változást. Az elsőt Medárdus napjához köti, s azt mondja, hogy ha Medárdus napján esik az eső, akkor negyven napig esik. Az őszi fölmelegedést a „vénasszonyok nyara" néven ismerik. A tünemény megfejtése egyszerű. Június elején a nyugati szél ugrásszerűen megerősödik és gyakoribb lesz s ez a gyakoriság tart szeptember végéig. Akkor megint megszűnik ez a túlnyomóság. A tünemény nem egyéb, mint az Ázsia minden oldalán jelentkező nyári monszun. Ez Indiában éppen ilyen rögtönösen jelenik meg június elején s hozza a nyári esőzést. Ha szabályosan, hosszú szárazság után rögtönösen jelenik meg, akkor tartós és erős lesz, sok esővel. De ha igen korán kezdődik, aztán abbamarad, s megint kezdődik stb. akkor gyenge lesz, s nem lesz elég lendülete, s India nem kap elég esőt, kitörhet az éhínség! Ilyenformán van nálunk is. Itt hosszú szárazság után Medárdus napján, vagy közel hozzá, megjelenik a zivataros eső, akkor tartós lesz, és nedves júniusra számíthatunk, ellenkezőleg nem. Ezt a megállapításomat magyar meteorológusok támadták meg, különösen Róna és Hegyfoky Kabos. De előadtam a római nemzetközi földrajzi kongresszuson 1923ban. Ott Woeikov, a szentpétervári meteorológiai intézet igazgatója nagy lelkesedéssel fogadta. Előadásom megjelent a kongresszus munkálataiban, de ezeket a könyveket a világháború kitörése miatt nem küldhették szét, azonban egy német fiatalembernek kezébe kerülhetett. A fiatal úr doktori vizsgára készült s doktori értekezésnek felhasználta az én monszun-cikkemet s a Meteorologische Zeitschriftben Berlinre nézve kimutatja a monszun jelentkezését, egész mondatokat szórói-szóra átvévén az én