Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő
Vi 3> f -U> kon az elmúlt 130 év alatt. Számos nemzetközi földrajzi kongresszuson vett részt előadásokkal; a Brit Királyi Földrajzi Társaság is tiszteleti tagjául választotta. Cholnoky Jenő szellemi hagyatéka a magyar földrajz talán legsokoldalúbb, leggazdagabb részét képezi. A magyar geográfia egyik kiemelkedő alakja, Cholnoky Jenő, kétségkívül a szakma legszínesebb egyénisége volt. Hatalmas, enciklopédikus műveltsége túl a geográfia csaknem minden ágán, tóterjedt a történelem, a néprajz mellett bizonyos mértékig a természettudományokra, sőt - eredeti végzettsége alapján - a műszaki tudományokra is. Mindezeken túl a szavak, a toll és az ecset mestere, művészi vénával megáldott művelője is volt. Különös kapcsolatteremtő érzéke vezette a hazai társadalmi életben, amikor mintegy tucatnyi tudományos vagy népszerű társaság vezető tisztségviselője, igen gyakran elnöki pozíciót betöltő vezetője volt. Cholnoky oktatói tevékenysége döntő mértékben a budapesti egyetem Földrajzi Intézetéhez kapcsolódik. 1894 őszén került a Szerb utcában levő Intézetbe Lóczy Lajos mellé asszisztensnek (tanársegédnek). Kínai utazásáról hazatérve 1899-ben adjunktusi kinevezést kapott, majd habilitálva magántanár lett. A kolozsvári Ferenc József Egyetem megüresedett Egyetemes Földrajz Tanszékére benyújtott pályázatát elfogadva, 1905 elején egyetemi tanári kinevezést kapott Erdélyben. 1907-ben, Lóczy távozásakor ugyan megpróbált visszakerülni Pestre, de végül Czirbusz Géza nyerte el a tanszéket. A vesztes világháború eredményeképpen Kolozsvárra bevonuló románok 1919 októberében kiutasították. Jóllehet 1920-tól már oktatott, hivatalosan mégis csak 1922-ben foglalta el Lóczy valódi örököseként a budapesti Pázmány Péter Egyetemen a földrajzi katedrát, ahonnan 1940-ben, hetven éves korában vonult nyugdíjba. Összesen tehát 46 évig tanított a felsőoktatásban, s ebből 30 évet a budapesti egyetemen. Az egyetemi tudományos előadásai generációkkal ismertették meg a földrajzot, és nemcsak a szakmai közönséggel, a földrajzos hallgatókkal. A hatvanas évek végén még találkoztam olyan idős körzeti orvossal, aki élvezettel mesélt arról, hogy egyetemista korában orvostanhallgató létére felvette Cholnoky óráit, melyeknek szorgalmas látogatói voltak a medikusok, a mérnök- és jogászhallgatók is. Az Uránia moziban vasárnap délelőttönként tartott, vetített képekkel illusztrált előadásai társadalmi esemény számba mentek. Élvezetes stílusban megírt, de a tudományos ismeretterjesztés szigorú feltételeinek is megfelelő könyvei bestsellerként minden művelt ember könyvtárában megtalálhatók voltak.
