Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Kubassek János: Mozaikok a Kárpát-medence természeti értékeinek feltárásából
vC su A tudományos leírás és dokumentáció fejlődése során különösen a fényképfelvételek elterjedése adott új dimenziókat és lehetőségeket a tájképi sajátosságok és jellegzetességek bemutatásának. A kötet felvételei azért is érdemelnek külön figyelmet, mert az elmúlt évszázad során a Kárpát-medencében a gyakori emberi beavatkozás olyan tájképi változásokat eredményezett, melyek olykor jóvátehetetlenül károsították földtani értékeinket. Az út- és vasútépítések, a vízszabályozások elengedhetetlenek voltak a fejlődés szempontjából. Gazdasági szükségszerűségekkel, fokozódó építőanyag igényekkel meg lehet magyarázni a kőbányászat okait, de ha arra gondolunk, hogy a Badacsony oldalában működő bazaltbányák milyen éktelen földtani sebhelyeket okoztak, akkor a gondolat továbbfűzésével szomorú következtetésekig juthatunk el. A ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képező vulkanikus eredetű tanuhegyek, a Tapolcai-medence ma legjelentősebb idegenforgalmi vonzerőt jelentő ékességei az 1930-as években közel álltak a végérvényes pusztuláshoz. Elsősorban a Szent-György-hegyet és a Badacsonyt fenyegette a mohó, haszonérdekű, természeti érdekeket elsöpörni vágyó gazdasági szemlélet. Az utókor nagy szerencséje, hogy sikerült időben megállítani a földtani-geomorfológiai értékeket, páratlan sziklaalakzatokat veszélyeztető bányászati tevékenységet. A Hegyestű épen megmaradt bazaltoszlopai nemcsak a Kárpát-medence, hanem Európa legjellegzetesebb, legszebb vulkáni eredetű földtani különlegességei közé tartoznak, akárcsak a ma Romániához tartozó, az Erdélyi-szigethegység szívében rejtőzködő Detunáta impozáns bazaltoszlopai, vagy a somoskői vár oldalában magasodó bazaltformák. A Detunáta a Kárpát-medence legnagyobb harmadidőszak végi vulkáni kitörési centruma, mely egyedülálló látványosság. A kréta-időszaki üledékes kőzeteket vulkáni csatornán áttörő felső pliocén eritpciók építették fel azt a két szomszédos vulkáni kúpot, melyek ívesen hajló bazaltoszlopai, kőorgonái méltán állíthatók párhuzamba az ír-sziget és a Skót-felföld hasonló képződményeivel. A Detunáta szerencsére nem esett áldozatául a megnövekedett építőanyag igényeknek, s megóvása olyan közérdek, melyet ma minden józanul gondolkodó döntéshozó tiszteletben tart. A képanyag legszebb darabjai közé sorolhatók a Tordai-hasadékról készült felvételek. A Hesdát-patak szurdoka és az impozáns Székelykő olyan, mészkőteriileteken is páratlan, különleges látványosságok, melyek idővel méltán pályázhatnának az UNESCO természeti világörökség megtisztelő címére. A Hargita szívében található vidkanikus O O
