Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Kubassek János: Mozaikok a Kárpát-medence természeti értékeinek feltárásából
^ ^ eredetű krátertó, a Szent-Anna-tó fényképe kitűnő összehasonlításként szolgáló támpont arra, hogy összevethessük e vidék természeti tájképének viszonylagos érintetlensége egy évszázad tükrében nézve is örvendetes. Az erdélyi felvételek tükrében bátran állíthatjuk, s ez nem hangzik elcsépelt közhelynek, hogy ez a táj - mint természeti és gazdasági potenciál - az állami szervek hozzájárulásával Európa második Svájcaként lehetne képes az idegenforgalmat fejleszteni, s a táj természeti kincseinek megóvásával hatékonyan hozzájárulni az itt lakó emberek gazdasági fejlődéséhez, életszínvonalának növeléséhez, felemelkedéséhez. Az idegenforgalmi infrastruktúrát, út- és menedékház hálózatot fejlesztve, a Felvidék már számos vonatkozásban mutatott példát, s Magyarország nemzeti parkjai is fontos célpontjai a hazai Hunfalvy János, az első magyar és a nemzetközi turizmusnak. egyetemi földrajz tanszék és a Magyar A Magas-Tátra és a Déli-Kárpátok csúcsré- Földra J zi Tärsasä $ megalapítója gióinak és magasan található völgyfőinek tavai ma a legszigorúbb védettséget élvezhetik. Igaz, a Magas-Tátrában, a Kis- és a Nagy-tarpataki völgyben egy-egy nyári napon emberek ezrei közlekednek, de a száz évvel ezelőtt még minden képzeletet felülmúló tömeges turizmus ellenére is van és kell mit védeni e tájakon. Sajnos, az sem feledhető, hogy a Kárpátok tavainak egy része jelentékeny vízszintcsökkenést mutatott az elmúlt évtizedekben. A Magas-Tátrában a legszembeötlőbb ez a szomorú változás, mely például a magasabb régiók kis tavainak teljes kiszáradásával fenyeget, de még a jelentékenyebb kiterjedésű Kőpataki-tó esetében is érzékelhető. A 2003 nyarán a Magas-Tátrában tett terepbejárásaim egyöntetű tapasztalata volt ez a veszély, mely a globális felmelegedés és ennek következtében tapasztalható állóvízszint-csökkenés Európa szerte megnyilvánuló trendjéhez igazodik. A jelenség a Kárpát-medence szívében is észlelhető, s az alföldi szikes tavak vízszintcsökkenése, szélsőséges esetekben teljes kiszáradása, valamint a Balaton vízszintjének tragikus leapadása már olyan természeti átalakítások kérdésének felvetéséhez O 23 O
