Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Kubassek János: Mozaikok a Kárpát-medence természeti értékeinek feltárásából
o A Széchenyi István kezdeményezésérc létrejött Magyar Tudományos Akadémia sem adhatott megfelelő kereteket a kezdeti időszakban olyan nagyszabású munkának, mely hazánk egészének földtani feltárását tűzhette volna ki reális célként. Nem tagadható, hogy a Nyugat-Európához képest minden téren érzékelhető elmaradottság a tudományos kutatások tekintetében is hátrányosan érintette Magyarország fejlődését. 1735-től Selmecbányán már működött bányászati képzést nyújtó iskola, de az első földtani tanszék megalapítására csak 1841-ben kerülhetett sor. A Magyar Királyi Földtani Intézetet is az 1867-es kiegyezést követően, 1869-ben hozták létre. Igaz, a Magyarhoni Földtani Társulat már 1848-ban megkezdte tevékenységét, de 'à Magyar Földrajzi Társaság Hunfalvy János (1820-1888) kezdeményezésére, csak 1872-ben jöhetett létre. Az első egyetemi földrajz tanszéket ugyancsak Hunfalvy János alapította meg 1870-ben, s az ő érdeme, hogy e tudomány akadémiai rangot kaphatott. Személyét joggal tekinthetjük a Karl Ritter által kifejlesztett német iskola nagyhatású hazai képviselőjének, aki azonban a Kárpát-medence természeti jelenségeinek leírása során továbbfejlesztette, sőt számos vonatkozásban képes volt meghaladni Karl Ritter leíró, összehasonlító módszerét. GEOGRÁFUSOK SZEREPE A KÁRPÁT-MEDENCE FELTÁRÁSÁBAN unfalvy János természetföldrajzi munkássága során végzett megfigyelések, C/V'M, éghajlat, az időjárás, a természetes növénytakaró és a vízszabályozások témakörében tett megállapítások, a gyakorlati élet, a közvetlen emberi termelőmunka, a közlekedés és az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenység, például az árvízvédelem céljait szolgálták. Hunfalvy János nagy műve, A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása három kötetben, 1863-1865 között jelent meg Pesten, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. A munka alapműnek számított, mely számos érzékletes példát ad a táj és az ember kapcsolatának bonyolult összefüggéseire vonatkozóan. Igaz, a kiváló földrajztudós módszereit tekintve, nem jutott el az oknyomozó, minden természeti jelenséget folyamatában, változásaiban és a környezet kapcsolatrendszerében ábrázoló szemléletmódig, de a kor színvonalához méltó érdemei elvitathatatlanok. o o
