Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Kázmér Miklós: Az Úr-völgyi (Zólyom vármegye) rézbánya és ásványai 1669-ben Edward Browne angol orvos szemével

Browne utazásának a Grand Tour-on túlmenő esetleges célját illetően a terjeszkedő angol tőke út- és információkeresése (VÁRKONYI, 1972), valamint a felderítő küldetés merült fel

6

. A tudománytörténeti háttér mindeddig rejtve maradt. Ehhez kívánunk néhány adalékot nyújtani az úrvölgyi rézbánya és ásványok leírásának első magyar nyelvit, teljes közlésével

7

. ezerhatszáz hatvannyolc november 26-án Bécsből írt levelében BROWNE maga CP ajánlkozott HENRY OLDENBURGnak, a londoni Royal Society titkárának, hogy kérésére beszámolókat ír a körmöci aranybányákról, a brunswicki ezüstbányákról, ill. egyéb természeti érdekességekről Németországban, Csehországban vagy Ausztriában.

8 A három héttel később íródott válasz - feltehetően ROBERT BOYLE sugalmazására, esetleg diktálására - alapos problémajegyzéket tartalmazott a magyarországi bányavidéken teendő megfigyeléseket illetően.

9 Ezek egyikére, az úrvölgyi bányára vonatkozóan BROWNE egész cikkben válaszolt. A munka a Royal Society közleményeiben, a Philosophical Transactions-bm jelent meg, l67()-ben. írója a megfigyeléseket ásványos kőzetminták küldésével is alátámasztotta.

10 Az OLDENBURGnak küldött minták a Royal Society gyűjteményébe kerültek, ahol GREW 168l-es leltárában alapos leírás kíséretében szerepelnek. További mintákat ajándékozott BROWNE pl. JOHN WOODWARD orvosnak. Az ő gyűjteményének példányai a mai napig fennmaradtak a cambridge-i egyetem múzeumában (KÁZMÉR, 1998; KÁZMÉR & PAPP, 1999) • ROWNE Philosophical Transactions-beii - szűk olvasóközönséghez eljutó c/(y cikkeit nem számítva 1673-as könyve az első jelentős munka, mely természetrajzi megfigyeléseket közöl régiónkról. A szerző - érdeklődésének megfelelően - elsősorban ásványtani és földtani vizsgálatokat folytatott. BROWNE magyarországi útleírása - szerzője jó megfigyelő képességének köszönhetően - fontos forrása a törökkor-végi Magyarország állapotainak. Első, 1673-as kiadását követően franciára, hollandra, németre is lefordították. Részleteket közölt belőle SZAMOTA ISTVÁN 1891-ben (pp. 290-425) és GÖMÖRI GYÖRGY 1994-ben. Az ALSÓMAGYARORSZÁGI KUTATÓÚT MŰVEI