Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Kázmér Miklós: Az Úr-völgyi (Zólyom vármegye) rézbánya és ásványai 1669-ben Edward Browne angol orvos szemével

BROWNE önálló cikként megjelent beszámolója úrvölgyi látogatásáról tulajdonképpen egy hosszabb, folytatásokban megjelent útijelentés önálló darabja (BROWNE, l670a-c). A mű ROBERT BOYLE kifejezett megrendelésére íródott. Ő feltételezhető amögött a kérdéssorozat mögött, melyet BROWNE cikksorozatában megismételt (BROWNE, l670a). C/A\ R0WNE nem vo

^ a mai értelemben vett gyűjtő. Bár kortársainak gyűjteményétébe/ iben fennmaradtak az általa összeszedett, majd odahaza elajándékozott ásványok, nem tudunk arról, hogy magának valamit is megtartott volna. Mik voltak BROWNE gyűjtésének szempontjai? Az alább idézett gyűjteményi katalógusokból megállapítható, hogy Úrvölgyről csonttürkízt, aranyércet, termésrezet és többféle rézércet, valamint vitriolt gyűjtött. Hozott ezenkívül cementálással nyert réztárgyakat, valamint a cementáló kádakban felhalmozódott hegyizöldből is vett mintát. Ezek valamennyien a bánya hasznosítható termékei közé tartoznak. Az eredeti, Cambridge-ben őrzött példányokat

11 megtekintve világossá válik, hogy a példányok egyetlen mai amatőr magángyűjteményben sem kaphatnának helyet. Miért? Mert szinte valamennyi apró, csúnyácska darab. BROWNE - és megbízója, BOYLE - részére ezek a példányok nem esztétikai, hanem tudományos értéket jelentettek. Ezen állításunkat alátámasztja, hogy BROWNE gyűjtésében egyáltalán nem szerepelt a mai, hasonló bányák látványos 'bányavirága', azaz a különféle, fennőtt pirit- és kvarckistályokból egyetlen egy sem. Mi lehetett BROWNE számára tudományos érték? Erre nagyrészt a BOYLF. által sugalmazott kérdőívből

12 következtethetünk. A vitriol (gálickő) a bányában a táróhajtás és művelés következtében meginduló összetett oxidációs folyamatok egyik terméke, esetenként a bányászok szeme előtt nő, pl. bányafákon. A cementréz a savas bányavízbe helyezett ócskavas helyébe kiváló színréz neve. Keletkezése a korai újkorban az elemek egymásba való átalakíthatóságának, a transzmutációnak volt - Úrvölgyön ipari méretekben megvalósított - bizonyítéka. Mindkettő a kor legnagyobb elméit foglalkoztató kérdésről, a földben talált alakos elemeknek (ásványok, fosszíliák) a keletkezéséről szolgáltatott kézzelfogható bizonyítékot. O /-'/7 O AZ ÁSVÁNYGYtjJTŐ