Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Kázmér Miklós: Az Úr-völgyi (Zólyom vármegye) rézbánya és ásványai 1669-ben Edward Browne angol orvos szemével

STRIEN (1993) a 17. század - BROWNE évszázadának - utazásait tárgyalja, kiemelve a külországokat látott ifjú utazók későbbi szerepét hazájuk társadalmi és politikai életében. Mindkét műből kitűnik, hogy a tudományos érdeklődésű utazó ritka volt, mint a fehér holló. DWARD BROWNE 1644-ben született az angliai Norwich-ban. Orvosi tanulmányokat Ky folytatott az oxfordi egyetemen és Londonban. 1668 és 1673 között nagyobb utazásokat tett Franciaországban, Itáliában, Hollandiában, Németországban, Ausztriában, Magyarországon és Törökországban. Hírnevét utazásairól írt könyvei alapozták meg (BROWNE, 1673, 1677). Alapos megfigyelő volt; különösen az ásványok és a bányászat érdekelte. Erre vonatkozó szakcikkeit a londoni Royal Society Philosophical Transactions"' c. folyóiratában publikálta. Az általa - többek között Magyarországon gyűjtött ásványok példányai neves gyűjteményekben maradtak fenn. Hazatérése után BROWNE sikeres orvosi gyakorlatot folytatott Londonban. A király háziorvosaként is működött és a College of Physicians^ elnöke lett. 1708-ban northfleeti birtokán halt meg. BROWNE nagy utazásának hollandiai szakaszát monografikus részletességgel tárgyalja STRIEN (1997). Felhasználja az alkalmat Browne voltaképpen turisztikai jellegű adatközlése kapcsán az akkori Hollandia képének megrajzolására, és egyúttal kísérletet tesz a Cavaliertour két különösen képzett résztvevőjének, EDWARD BRowNE-nak és JOHN LocKE-nak

5 kapcsán a világjárók szemléletmódjának megismerésére. BROWNE két útleírás-kötetéből már többen merítettek: orvostörténeti adalékokat például NEUBÖRGER (1917), THORNTON (1954) és LEVENTAL (1982). A bécsi orvosi iskola működését BROWNE leírásából ismerjük. Az utazás során felkeresett területekre vonatkozóan a ma létező országok kutatói már részletesen elemezték leírásait (Ausztria: POYNTER (1948), Szerbia: NOVAKOVIC (1891), POPOVIC (1933—1934) és KOSTIC (1973); Macedónia (LEVENTAL, 1963). A magyarországi szakaszról szóló rövidebb tanulmányok elsősorban magát az utazás tényét és BROWNE jó megfigyelőképességét emelik ki (HONTI, 1969, 1974, 1979; BUGYI, 1973). NEHRING (1975) a Travels hasonmás kiadásában megrajzolta az útvonal térképét és számos 17. századi helynevet azonosított. BROWNE ÉS KORA