Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában

/Aa/icj-/ //e//>//.íon (47€2—4827/ útui'yőá-xeveAe a C/Gfoy%á£-wiedwi.ce o zódott, s ez ott-tartózkodásomat, hogy megfigyeljem a termométer állását, nagyon kellemetlenné tette. A nyár közepe táján voltunk, s jeget tényleg nagy bőségben ta­láltam itt, de olvadó állapotban. A barlang alját fedő jégágyon vékony vízréteg volt, s ajégcsapok is csöpögtek: minden az olvadás jelét mutatta. Nem volt szükség a hő­mérőhasználatára, azonban mégis a jégre raktam. Nulla Reaumur fokot mutatott. Ezután a barlang egy távolabbi részén lévő, a jégtől mintegy egy lábnyi magasság­ban elhelyezkedő sziklamélyedésbe tettem, s körülbelül egy órára ott hagytam. Mi­kor visszatértem, a hőmérő 0 fokot mulatott. Azt gondolván, hogy nem volt elég idő arra, hogy fölvegye a barlang valódi középhőmérsékletét, a leheletemmel addig me­legítettem, míg 1 fokot nem mutatott. Ezután csak negyedóráig maradt ott, de mi­kor újra megnéztem, megint 0 fokon állt. A jég, a víz, köröttük a levegő, tehát min­den ugyanolyan hőmérsékletű volt, azaz a jég olvadási hőfokát, 0 Reaumur fokot mutatott. " 26 Méréseit és megfigyeléseit a következőképp értelmezi: „ Végül is mikor képződött az itt található jég, mely oly hatalmas mennyiségű, hogy néhány környékbeli vagyonos földbirtokos e barlangot jégveremként használ­ja? Bizonyosan télen, de nem az első fagy idején, vagyis nem olyan korán, mint ahogy az első jég a szabad levegőn kialakul. Mivel e barlang és az atmoszféra kö­zött kicsi a kommunikáció, kétségtelen, hogy az utóbbi változásai csak kis mér­tékben és lassan hatnak az előbbire. Ha léhát Bél úr vagy valamelyik barátja, el­lenőrizendő a közkeletű vélekedéseket, eljött volna ide a szigorú fagyok idején, amikor az egész országot jég és hó borítja, még nem látott volna itt mást csak vi­zet, vagy az előző tél olvadó jegét, s a barlang viszonylag melegnek találta volna. S ugyanígy, ha egy szigorú telet követő meleg tavasz idején látogattak volna ide, va­lóban csak fagyot és jeget látnak. Mi több, a barlang fölötti kőzeten átszivárgó hóolvadék is újra jéggé fagyhatott itt.—Németországban az 1794-95-ös kemény tél idején eg)>-egy hirtelen olvadáskor gyakran megfigyeltem azt, hogy a templomok és más középületek külső falai fehérek s zúzmarásak voltak, s az ugyanazon az olda­lon lévő ablakokat dér fedte. Bizonyos, hogy nem kellett volna oly sokat beszélnem e tárgyról, hogy ha e vélemény, melyet én nem osztok, nem lenne oly közkeletű. " 21 Az aggteleki Baradla- és a szilicei Lednica-barlangban tett látogatásának beszámo­lója nem csak azért jelentős, mert ez a két barlangról készült első angol nyelvű leírás, hanem mert valószínűleg ő volt az első, aki a szakember szemével tekintette meg a bar-

Next

/
Thumbnails
Contents