Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában
//u/u /•/ ^/oKDison (/762—4827) üttöw täerefie a ^ffd/r/idt-med&nce ... ° m okot egyáltalán nem tartalmaz, s nem keverednek hozzá sem kavicsok sem kő. csupán itt-ott található benne néhány Porfír darab. Ahol az esők vízmosásokat alakítottak benne, megfigyelhető, hogy igen nagy vastagságú, elérheti a több yardot is. Közvetlenül a város fölött a csúcs felé már törmelékesebb, s valószínűleg nem ennyire mély. Bizonytalan voltam abban a kérdésben, hogy e milyen természetűnek tekintsem e talajt, s nem tudtam megmagyarázni azt, hogy egy ennyire meredek lejtésű hegyen hogyan fordulhat elő ilyen vastag és könnyű talaj. A hegy lába felé, szemben a folyóval van néhány meredély, melyek, úgy gondolom, komoly segítséget nyújtanak e kérdés megoldásához. Itt ebben a lágy és porló talajban ugyanolyan szerkezet figyeltem meg, mintamilyeneket korábban már gyakran láttam a kezdődő mállás állapotában lévő trappokban és bazaltokban, nevezetesen egy olyan elrendeződést, mely durva és szabálytalan prizmás és oszlopos formákat mutat. De a legmeggyőzőbb a talajba ágyazódott nagy, szögletes blokk volt. Ez, bár alakjában egy szögletes szikladarabra hasonlított, a talajtól csak abban különbözött, hogy kicsit sötétebb színe volt, s nem volt annyira porlékony. Mindazonáltal vágni lehetett, mint a sajtot, és savval megcseppentve pezsgett. Ezen dolgok engem arra vezettek, hogy a talajt valamint a blokkot valamilyen mállott trapnak vagy bazaltnak tekintsem. ,/& Townson magyarázatának értékelésénél figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a „lösz" elnevezést Karl Cäsar von Leonhard (1779-1862) csak 1823-ban vezette be a kőzettani irodalomba, eolikus eredetét pedig Ferdinand Richtofen (1833-1905) csak 1877-ben bizonyította be. Townson 1793. június 29-én hagyta el Tokajt, s mintegy egy hetes tokaji-hegységi kirándulás után, július 6-án este indult el Tel ki bányáról Kassára (4. ábra). A hegységben tett megfigyeléseit annyira fontosnak tartotta, hogy tapasztalatait külön fejezetben (XII. Mineralogical Remarks) foglalta össze. Térképén a hegységben porfiritet és tufát jelöl, tehát - Born Ignáchoz (1742-1791) és Fichtel Jánoshoz hasonlóan - helyesen ismeri föl a hegység vulkáni voltát, ami azért érdemel figyelmet, mert ezt az időszakot a plutonisták és neptunisták ádáz vitája jellemzi. A Townsont pár évvel követő norvégjens Esmark (1763-1839) például a hegység neptuni eredete mellett foglal állást. 9 Első megállója a Tokajtól alig néhány mérföldnyire fekvő klasszikus Lebuj-csárdai perlitfóltárásnál került sor. A kőzetben a Fichtel János által leírt „vulkáni zeolitot" ismeri föl, 10 de Fichtel jellemzését több ponton helyesbíti:
