Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában

cenbe folytatta útját. Néhány napos debreceni tartózkodás után Nagyváradra ment. Innen, Debrecen érintésével Tokajba utazott, majd mintegy egy hetes „mineralógiai kirándulást" tett a Tokaji-hegységben. Utjának következő' állomása Kassa volt, ahonnan ellátogatott a fürdőjéről híres Ránkfüredre és az opálbányászatáról nevezetes Veresvágásra is. Ezt követően megtekintette Aggtelek és Szilice barlangjait, majd Rozsnyón, Szomolnokon, Iglón és Lőcsén keresztül Késmárkra utazott. Itt Horváth alispán sztrázskai kastélyában vendégeskedett. Ezt követően hosszabb kirándulást tett a Magas-Tátrába, s több csúcsot is megmászott. Útját - egy rövid wieliczkai és krakkói kitérő után - a selmeci bányavidéken folytatta, majd Garamszentbenedeken, Nyitrán és Nagyszombaton keresztül Pozsonyba ment. Néhány napos pozsonyi tartózkodást követően hagyta el Magyarországot, s október közepén érkezett vissza Bécsbe. E mintegy féléves utazás alatt igen tekintélyes távolságot, mintegy 2000 km-t tett meg az akkori Magyarországon, s ehhez adódik még a körülbelül 400 km-es lengyelországi kirándulása a híres wieliczkai sóbányákhoz

5 (3. ábra). Könyve, amellett, hogy alapvető természettudományos munka, színes és élvezetes beszámoló a korabeli Magyarország társadalmi-gazdasági viszonyairól, s így forrásértékű munka. Pontos megfigyeléseit és leírásait a történettudomány a néprajz és a tájkutatás is nyilvántartja és hasznosítja.

6 A továbbiakban tokaji-hegységi, Aggtelek-környéki és magas-tátrai kirándulását és leírásait, barometrikus magasságméréseit, az Appendixben közölt koleopterológiai és botanikai összefoglalóját, valamint a könyve mellékleteként megjelent Magyarország térképet ismertetem. Úgy vélem, hogy Robert Townson magyarországi útjának ezek a leglényegesebb, sok tekintetben úttörő hozzájárulásai a Kárpát-medence (azaz lényegében a korabeli Magyarország) természeti képének jobb megismeréséhez és megismertetéséhez. obert Townson Debrecenből érkezett Tokajba. Bár könyvének Tokaj városál/ról szóló XI. fejezetében elsősorban a szőlőművelésről és a híres tokaji borról ír,

7 a város környékén tett kirándulásai során kőzettani megfigyeléseket is tett. A tokaji Nagyhegy löszének egyik első leírását adja, s annak eredetét is magyarázni próbálja: tr

A talajfigyelemreméltóan finom és könnyű, pont olyan, mint a Tripoli: világosbarna színű, egészen porszerű, s savval megcseppentve erőteljesen pezseg. HoO -/.u O TOWNSON TOKAJ-HEGYBELI MEGFIGYELÉSEI