Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Lóczy Dénes: Mozaikok a folyóvízi erózió hazai geomorfológiai kutatásának múltjából

o Vérbeli geológusként azonban hajlamos arra, hogy a völgyképződés sajátos megvalósulásában nagyobb jelentőséget tulajdonítson „minden egyébnek", a medren kívüli környezeti viszonyoknak: ,4z a munka azonban, melyet a folyó végez, inkább függ minden egyébtől, mint a vízmozgás elméleti törvényeitől. " (p. 375) LÓCZY ugyanakkor érzékeny volt a folyók hidrológiai tanulmányozásából fakadó nemzetközi eredményekre is. Leszögezi: „.. a kanyarulatok feltétele magában a folyó működésében rejlik." (1881, p. 390). Említi GREBENAU megfigyelését, miszerint a kanyarulatokban a vízfelszín aszimmetrikusan megemelkedik, s ezt helyesen kapcsolja össze a meanderezéssel. Ez igen előremutató megállapítás, hiszen a meanderezés magyarázatára nemrég kidolgozott elmélet, a helyi medermélyítés (riffle and pool) is az Alpokban, a Sziklás-hegységben stb. végzett vízfelszínmagasság-méréseken alapul (LÓCZY D. 2000). d. LÓCZY L. több helyen kiemeli, hogy az igazán hatékony erózióhoz szüksévrv'ges a szállított hordalék „közreműködése". A hordalékszállítással kapcsolatos az a megfigyelése is, amely CHOLNOKY Jenő (1925) nyomán Lóczy-törvényként vált ismertté. LÓCZY szerint a folyó „szívesebben" vágja völgyét kemény kőzetekbe, mert ezeken a szakaszokon csak annyi hordalékot vesz fel, amennyit elszállítani képes. „Puha" (könnyebben erodálható) kőzetfelszínen az elragadott hordalék mennyisége megnő, a meder „elfajul", szerteágazik, megváltoztatja helyét, ill. ahol saját hordalékát szállítja tova, meanderezésbe kezd. Ez a szabályszerűség „kapóra jött" az epigenetikus völgyek keletkezésére -adott magyarázatokban, amelyek pedig régebben sokkal elterjedtebbek voltak, mint manapság. A mérnöki alapokon álló CHOLNOKY, mestere „törvényét" alkalmazva, ösztönösen megérezte annak tarthatatlanságát, másrészt ellentmondásba került saját tapasztalataival. Azóta külföldi kutatások is igazolták, hogy a hordalékelragadó erő (a folyó kompetenciája) sok esetben független a hordalékszállító képességtől (kapacitás). Mivel LÓCZY munkásságában még senkinek sem sikerült megtalálni azt a bekezdést, ahol a „LÓCZY-féle törvényt" tárgyalja, nem meglepő, hogy legalább kétféleképAZ ÁLLÍTÓLAGOS „LÓCZY-FÉLE TÖRVÉNY