Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)
Bertáné Varga Judit: Cholnoky Jenő fényképező munkássága - A kamera tudatos használata
xc közökön kívül. Amíg a mester a sötétkamra-sátorban az üveglemezek előkészítésével foglalatoskodott, amely felettébb kényes műveletnek bizonyult a kollódium réteg érzékenysége miatt, addigra a völgyet tejfehér köd lepte el, meghiúsítva a fényképész eredeti szándékát. A váratian időjárási jelenség azonban nem vette el a kedvét a tájfotózástól. A későbbiekben olyan szebbnél szebb, díszes albumban is forgalmazott képeket készített a Tátra csúcsairól, a közéjük ékelt tengerszemekről és a sziklákról alábukó fátlyolfinomságú vízesésekről, amelyek megkomponálása követendő példává vált a tájfényképezők, köztük a születendő földrajztudomány művelőinek sorában egyaránt. Id. Lóczy Lajos erdélyi Kárpátokban az 1880-as években készített felvételein visszaköszönnek Divald beállításai, az ún. staffázsalakok alkalmazásával együtt. Cholnoky húsz évvel későbbi magas-hegyvidéki felvételein ugyancsak megfigyelhető a kísérő kollégák, illetve tanítványok jellegzetes elhelyezésének módja. A homályban maradó kérdésre, hogy Cholnoky miért nagy helyet elfoglaló üveglemezes készülékkel kelt útra 1896. november 21-én, csak találgatásokkal lehetne válaszolni. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának törzsanyagában szereplő korabeli üvegnegatívok túlsúlya és az ott letétként őrzött és gondozott, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék tulajdonában lévő azonos negatívfajták nagyságrendje azt erősíti meg, hogy Cholnoky környezete - az amatőr fényképező világutazók többségéhez hasonlóan - az 1910-es évekig üveglemezre dolgozott. Igaz, hogy az előre gyártott brómezüst- és klórezüst-zselatin szárazlemez használata megszabadította a sötétkamra terhétől a fényképezni vágyót, s az előhívás aprólékos munkájával sem kellett bajlódnia, valamint a század közepén még nélkülözhetetlen profi fotós közreműködését sem igényelte, ugyanakkor a síkfilmre specializálódott eljárással szemben még mindig hátrányban volt. Cholnoky jegyzetelésre használt ún. kroki-füzeteinek (10x15,5 cm-es, vékony bőrkötésű kockás noteszek) egyike árulkodik kínai útipoggyászának tartalmáról. E szerint a feltétlenül szükséges ruhaneműk, mérnöki műszerek és a kötelező szótárak mellett az említett kamerán kívül egy fényképállványt, két fotográf mosótálat, egy mérőüveget és oldószereket is vitt magával. Áz utóbbiak egyértelművé teszik, hogy saját maga szándékozta előhívni képeit. Ennek, a meleg és párás időjárásban az üveglemezről könnyen leoldódó zselatin miatt több-kevesebb sikerrel kecsegtető műveletnek a gyakori elvégzése alapozta meg későbbi fényképezői érettségét. A felvett pillanatoknak csak a felét sikerült megmentenie. A Fényképtárban őrzött mintegy 130 negatív és a róluk készült, a
