Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Bertáné Varga Judit: Cholnoky Jenő fényképező munkássága - A kamera tudatos használata

Magyar Földrajzi Múzeum gyűjteményében megtalálható egykorú pozitívok a tudós életművének egyaránt méltó forrásai. Kínai kísérőin és vendéglátóin kívül megörökítette többek között a Nagy-csatorna környéki rizstermelés mozzanatait, a Jangce gátrendszerét és a folyó torkolatának egyedülállóan magas tüneményét, a négy méteres, fehér tajtékba burkolt víztorlaszt, melynek a folyófenék megemelkedése és a partok összeszűkülése volt a kiváltója. Következő alig egy hónapos külföldi útján Oroszország és Finnország nagyvárosai és legvonzóbb tájai kerültek lencsevégre jóval szerényebb mennyiségben, ám sokkal tökéletesebb kivitelezésben. A Kijev-Moszkva-Szentpétervár-Helsinki útvonal legszebb felvételei a Vuoxen-folyó mentén készültek. Ezek, a már vájtszemű fényképező munkái, büszkén vállalhatóak voltak a legnépszerűbb hazai képes hetilap, a Vasárnapi Újság hasábjain. Az 1907 tavaszán szintén Lóczy társaságában lezajlott tanulmányúton inkább a szakmának szóló felvételek születtek. A füstölgő, krákogó és vigasztalatlan vulkánok, a Stromboli és a Vezúv által kiköhögött hamukúpok és mázsás kövek kevésbé eladható fénykép témának bizonyultak a természet idilli ábrázolásán felnőtt, kiművelt közönség körében. A nemzetközi geológiai kongresszus alkalmából I9IO nyarán Svédországban tartózkodó mdós fényképezési tevékenységéből kevés emlék maradt ránk. Annál több, kiforrott fényképészt dicsérő felvétel készült két évvel később az Amerikai Földrajzi Társaság jubiláris kirándulásán. A Yellowstone Nemzeti Park, az oregoni Crater Lake, az arizoniai kősivatag és a columbiai bazalt-fennsík művészi megörökítésével valósította meg igazán a tájképábrázolással szemben felállított ifjúkori elvárását. A fölösleges részletektől mentesen, a geográfus kutató szakértő szemével mutatta meg a táj varázsát. Tisztán és világosan; kiemelve az érdekeset, elnyomva az érdektelent a tudományos népszerűsítés szolgálatában. Fennmaradt képeinek tetemes részét, a kiállítást rendező két közgyűjteményben őrzött kollekció körülbelül 1000 darabját természetesen itthon, szülőföldjén készítette. Témájukban többnyire a századelő Balaton-kutatásához, illetve az 1920-as, '30-as évek Balatonjának tanulmányozásához, valamint Cholnoky kolozsvári tanszékvezetői éveihez köthetők. Kolozsvárról történő kényszerű távozása 1919 őszén minden bizonnyal hozzájárult a fotográfiák iránti mélyebb megbecsülésének kialakulásához.