Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Az Alföld-kutatás irányítója

a növénytan, sőt a meteorológia tárgykörében. Cholnoky jó munkakapcsolatot alakított ki más tudományágak képviselőivel, így Roska Márton régésszel, Kormos Tivadar geológussal, Bartucz Lajos antropológussal, Győrffy István néprajzkutatóval és Ecsedi István néprajzkutatóval. Cholnoky nemcsak koordinálta a munkát, hanem maga is részt vett benne, bár Kolozsvárról ez sokkal nehezebb feladatot jelentett, mint Budapestről a Balaton környékének a tanulmányozása. így ír 1914-ben a Földrajzi Közlemények hasábjain:,Az Alföld fizikai tanulmányozására az idén igen jó alkalom volt bizonyos tekintetben, mert az árvízzel az Alföld nagy nedvessége sok új, érdekes részletet árult el, viszont éppen a nagy nedvesség, a sok eső miatt az Alföldön való utazás sokszor lehetetlenné vált. " A vízföldrajz és a paleogeográfia művelője szólal meg az alábbi sorokban: „Tanulmányaimnak második térszíne az Érmeilék volt. Hatalmas, széles folyam-völgy ez, a legérdekesebb fizikai, földrajzi jelenségek egyike nagyszeríí látvány a meghalt, gyönyörű teraszos völgy, amelynek teraszaiból kb. arra lehet következtetni, hogy a városik teraszok szintjébe tartozik a völgy fenék legnagyobb része, s ebben az ér alig van még bevágódva. De a mai Ér oly kicsiny, oly jelentéktelen, hogy lehetetlen, miszerint azÉr mai hatalmas kanyarulatai, meander szerű, erősen túlfejlett völgybevágódása a mai Ér vízétől származott volna. Ezeknek a kanyarulatoknak az inflexiós-pont távolságai a Szamosra utalnak. A Szamos folyhatott arra, amikor a Tisza törmelék-kúpja még nagyobb volt, mint a Szamosé és a Krasznáé. A Krasznát gyanúsítom az eltérítéssel, de lehet, hogy maga a Szamos változtatta futását a saját törmelékkúpján. ...A Hoang-ho mintájára orsózott itt a folyó saját törmelékkúpján, s valószínű, hogy egész a városi teraszokba, mint völgyfenékbe való bevágódások idejének kezdetéig az Érmeiléken folyt a Szamos. " A Nyírség homokbuckáinak első tudományos tanulmányozása Cholnoky Jenő érdeme, s évtizedekkel később az Alföld homokvilágának nemzetközi hírű kutatója, a kiváló debreceni földrajzprofesszor, Borsy Zoltán haszonnal forgatta és a kérdésfeltevésekhez ösztönzőnek tekintette Cholnoky megállapításait. Cholnoky jellemvonásaira vet fényt, hogy a legmostohább természeti viszonyokat is kihasználta kutatásai elősegítésére. A rossz időjárás nem jelenthet akadályt a természetvizsgáló számára! „....szerencsés volt az a gondolat, hog)> ebben az árvizes időben minél nagyobb területét bejárjam az Alföldnek. A Tokaj-hegyről való látvány minden vára-