Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)
Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Az Alföld-kutatás irányítója
XL ' U hozásomat felülmúlta. Az árvíz magassága éppen akkora volt, hogy a hatalmas ártérnek parányi egyenetlenségei is mind láthatók lettek. Nincsen az a finom mérnöki felvétel, amely oly pontossággal és részletességgel kimutathatná ezeket az egyenetlenségeket. A természet rajzolt most erre a finoman részletezett térszínre egy olyan szintvonalat, amely annak minden finomságát elárulta. Egy deciméterrel magasabb árvíz mindent ellepett volna, egy deciméterrel alacsonyabb víz pedig nem lett volna képes kimutatni a Bodrog és Tisza helyváltozásai következtében keletkezett parti képződmények avult, megkopott, de még mindig mutatkozó formáit. Az innen felvett képek örök időkre becsesek maradnak, s világhírük máris biztosítva van, mert az, Atlas morphologique Internationale" felvette képei közé. " Ez a híradás arra utal, hogy Cholnoky fényképfelvételei igen korán bekerültek a tudomány nemzetközi sodorvonalába. A munkák anyagi fedezetét a városi törvényhatóságok és a vármegyék jelentős összegekkel támogatták, de közbeszólt az időközben kitört első világháború. Az első háborús esztendőben, 1915-ben Cholnoky így ír a Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának jelentésében: „Fiataljaink legnagyobb része a harctéren van, vagy oly terhes kötelességekkel elhalmozva, hog}' nem igen gondolhattunk nagyobb arányú munkálkodásra ebben az évben. " Az esztendő azonban így sem maradt kihasználatlan, mert Cholnoky intenzív tanulmányokat folytatott az Alföld homokbuckái fölött Fülöpszállás és Izsák térségében, majd a Dunavecsétől Kalocsáig tartó Duna szakasz árterét, medrét és zátonyképződéseit vizsgálta. Sajnálatos, hogy a körülmények nem tették lehetővé a Balatonhoz hasonló hatalmas mű elkészítését, bár ez nem Cholnoky és munkatársai akaratán, tehetségén és szorgalmán, hanem a sanyarú háborús viszonyokon múlott. A tudós 1905-től 1919-ig terjedő időszakban kolozsvári székhelyéről nagyon sokat tett a Kárpát-medence egészének földrajzi feltárása érdekében és a Földrajzi Közlemények szerkesztőjeként alapvető irányt szabott a geográfia kutatási irányzatainak. Személyesen tájékoztatta a később a trianoni béke előkészítésében oly dicstelen szerepet vállalt francia földrajztudóst, De Martonnet, aki Kolozsváron kereste fel. Személyes életének egyik legnagyobb tragédiája, első felesége, Borois Petronella elvesztése is ehhez az időszakhoz kötődik. Második felesége, Fink Ida, a szász származású tanítónő Brassóból került Kolozsvárra, s ott ismerkedett meg a munkájával igen elfoglalt tudóssal. Házasságuk kezdete meglehetősen rendhagyóan alakult. Az 1917. szeptember 11-én megkötött esküvőt követően Cholnokynak a Magyar Tudományos Akadéo o
