Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)
Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Az Ázsia-kutató geográfus - magányos expedícióval Kína földjén
el, mint ő. Lóczy az elinduláshoz szükséges pénzügyi feltételek megteremtéséhez, a szükséges felszerelések és műszerek beszerzéséhez ugyancsak jelentős támogatást nyújtott. A tekintélyes tudós szavára megnyíltak a kapuk és a pénztárcák. Cholnokynak munkájához igen sok és drága eszközre volt szüksége. A teodolit, a szextáns, a vízsebességmérő és a meteorológiai műszerek mellé került az útipoggyászba a Suiter féle kamera, melyben 12 lemezt lehetett úgy elhelyezni, hogy a lemezek váltása nem okozott nehézséget. Egyetlen hátránya volt, hogy a 13/18 cm méretű üveglemezek igen nagy súlyt jelentettek, s az 1500,- forintnyi állami ösztöndíjból több, mint nyolcszáz forintot emésztett fel a hajójegy ára. A Budapesten még nagynak tűnő összeg - melynek előteremtése igen sok utánajárást igényelt - az út tényleges elkezdésére igencsak összezsugorodott. Mire a tudós Triesztből Sanghajba érkezett, már alig maradt pénze a megélhetésre és a tanulmányokra. Ekkor dőlt el, mit jelent a szakmai tudás, a rátermettség, a leleményesség, a túlélés kiskapujának megtalálása. Idegsejtemésztő gyötrelmeket kellett átélnie a magányos tudósnak, míg találékonyságával sikerült kilábalnia kétségbeejtő helyzetéből. A követségi konzuli bürokrácia csikorgó útvesztőin keresztül otthonról Wlassich államtitkártól Lóczy közbenjárására sikerült kiegészítő támogatáshoz jutnia, s Mészáros Károly orvos ezer forintos adománya is nagy segítséget jelentett. Lóczynak még azt is sikerült kieszközölnie, hogy az egyetem Cholnoky Kínában végzendő munkájáért kiküldhesse neki tanársegédi fizetése felét. Az ifjú geográfus szegényes körülmények között kezdte meg szakmai munkáját, de az eredmények máig elismerést keltőek. Cholnoky kínai utazásán figyelme szinte mindenre kiterjedt. Professzora további anyagi támogatásával bérelhetett házhajót, s egy hónapig járhatta a Jang-ce-kiang deltájának csatornáit. Figyelme elsősorban a vízföldrajzi, vízgazdálkodási kérdésekre irányult. Megismerte az árvízmentesítés módszereit, a partvédő gátakat, a Hang-csou öböl özönárját. Anyagi nehézségeit bányaszakértői tevékenységgel sikerült megoldania. Később szakvéleményeket készített az árvízvédelem tárgykörében. Bejárta a Jang-ce kiang vidékét, majd a Nan-king vidékén található szénbányák víztelenítési módszereire adott javaslatot. Időnként nyomorogva, nélkülözve barangolta be Mandzsúriát. Az egyik legősibb ázsiai kultúra szülőhelyének tanulmányozásával, a rizstermesztés módszereinek megismerésével, a Kun-lun hegység keleti részének és a Hoang-ho óriási törmelékkúpjának leírásával, Mandzsúria hegyszerkezetének és morfológiai viszonyainak feltárásával, örökbecsű megfigyelésekkel gyarapította a geográfiát. Az emberek életkörülménye-
