Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Az Ázsia-kutató geográfus - magányos expedícióval Kína földjén

^-o ivei, a füves puszták sátoros pásztorainak vándorlásaival kapcsolatos, későbbi könyveiben nyomon követhető alapismeretekkel gazdagította a tudományt. A kelet-ázsiai út jelentős eredménye volt, hogy Cholnoky a mongol pusztákon, a természetben ismerhette meg közvetlen közelről a futóhomok mozgásának mechanizmusát és ez alapján fogalmazhatta meg azokat a törvényszerűségeket, melyeket később az Alföld-kutatás során sikeresen kamatoztathatott. ,A sárkányok országából" című örökbecsű műve szülővárosában, Veszprémben 1900-ban, Köves és Boros könyvkiadó hivatalában jelenhetett meg. A könyv tudományos ismeretanyaga, választékos stílusa mellett olyan csodálatos térképmellékleteket és sajátkezű illusztrációkat, valamint rajzokat és fényképeket tartalmaz, melyek gyümölcseként a magyar útirajz-irodalom egyik legszínvonalasabb, mértékadó gyöngyszemeként forgathatjuk. Cholnoky tudta, hogy a pontos dokumentáció rendkívüli meggyőző érték, mely nélkül a mondanivaló lényege kevésbé érthető. Számos fényképén és rajzán jelennek meg az útközben megismert emberek, akikkel kapcsolatot kellett teremtenie, elnyerni bizalmukat és támogatásukat. Az ismeretlen, idegen ázsiai környezetben Cholnoky magányosan valósította meg céljait. Kutatásai sikerének egyik legfontosabb záloga a kínai és a koreai emberekkel kialakított bizalomteljes kapcsolata volt. Az ezüst, ólom és rézércben bővelkedő Tien-pao-sanon, az Égi-gazdagság hegyén 1897. szeptemberében tett útja során a pénzhiányból fakadó kényszervárakozást igazi geográfushoz méltó találékonysággal hasznosította. A természetvizsgáló kitartásával mért, rajzolt, térképezett, jegyzetelt, fényképezett. Bejárta a festői táj szinte minden zeg-zugát. Itt került kapcsolatba egy igen kétes figurával, Bengui úrral, aki bányamérnöknek adta ki magát, de valójában az eredeti foglalkozása Bukarestben kazánkovács volt. A szélhámosság határán tevékenykedő, kapzsiságtól elvakult Bengui úr Cholnoky Jenőtől is pénzt kölcsönzött, majd egy őket ért rablótámadás miatt annyira megijedt, hogy viharos gyorsasággal elutazott Vlagyivosztokba, s magával vitte a védelmére kirendelt kínai katonákat. A sors érdekes ellentéte, hogy ebben a teljesen kilátástalan helyzetben fényképezte le Cholnoky a Szan-tao-kou medence patakvölgyében szorgoskodó aranymosókat, akik a haszon reményében szinte mindenre képesek voltak. Különleges szépségű felvétel témája az igen eredeti módon, kormoránokkal való halászat, melynek egyik mozzanatát a nagy csatornán 1897. április 6-án örökítette meg. Cholnoky sokoldalúságát jellemzi, hogy figyelme kiterjedt az egyik leggyakrabban hasznosított növény, a bambusz szerepé-