Balázs Dénes: Szigetről szigetre a Kis-Antillákon (Érd, 1994)

Saint Christopher és Nevis

A másik sziget, Nevis, akár egy sületlen zsemlye. Kerekségét annak köszönheti, hogy magányos tenger alatti tűzhányó felnövekedéséből keletkezett. Belőle is régen kihunyt már a tűz. A két szigetet sekély, alig négy kilométer széles tengeri csatorna (The Narrows) választja el egymástól. Közelségük miatt az angol gyarmatosítók már a legrégibb időktől kezdve együtt igazgatták őket, természetesen a tekintélyesebb Saint Kittsről, Basseterre városkából, amely ma is a független állam fővárosa.

Egy kétmotoros, De Haviland típusú repülőgéppel utaztam, amelyen mindössze 19 ülőhely van. Felszállás után meglepődve tapasztaltam, hogy gépünk nem északnyugatnak, Saint Christopher felé veszi az irányt, hanem délnyugatnak fordul. Rossz gépre szálltam volna? Szomszédom megnyugtatott:- Előbb útba ejtjük Montserratot, aztán repülünk Saint Kittsre.

Montserratot kihagytam utazási programomból, így most a véletlen folytán mégis megpillanthatom. Nem önálló állam, megmaradt Nagy-Britannia védő szárnyai alatt. A 106 km - nyi szigetnek alig 13 000 lakója van. Ha az önállóság útját választják, a sok hivatal létesítése (parlament, minisztériumok) az összes pénzüket elvinné. Ha pedig Antiguához vagy Saint Kittshez csatlakoznak, nekik csak szolgai szerep jutna, így viszont a brit költségvetés morzsáiból is szerényen eligazgatják saját dolgaikat.

Montserrat szigete 17 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 9 kilométer. Kis mérete ellenére magas hegyek borítják. Legnagyobb a csaknem állandóan felhőkbe nyúló, kénes gőzöket eregető szunnyadó vulkán, a Soufriére (915 m). Ennek nyugati szélárnyékában létesült a főváros, Plymouth. Annyira szűkiben vannak a sík területnek, hogy a nemzetközi repülőtérnek csak a sziget keleti partján, Spanish Pointnál találtak megfelelő helyet. Itt szálltunk le néhány percre, hogy letegyünk egypár utast, azután repültünk tovább északnak.

51

I