Balázs Dénes: Szigetről szigetre a Kis-Antillákon (Érd, 1994)

Martinique

- Uram! A tisztelendő urat ma nagyon felidegesítették, most pedig sietnie kellett, hogy megtarthassa az esti misét. Várja meg, míg visszajön. Van egy üres vendégszobánk. Majd beszélek az atyával...

A visszatérő pap - talán házvezetőnője közbenjárására - valamelyest kiengesztelődött és megengedte, hogy beköltözzem a szobába. Alig telepedtem le, megjelent az asszony egy tálcával; rajta nagy tányér bableves, sajt, kenyér és egy pohár vörös bor. De ez még nem minden! Amikor visszajött a tányérért, egy kis csomagot hozott magával:- Fogadja ezt útravalóul a holnapi hegymászáshoz. Néhány főtt tojás és francia sajt van benne.

Áldott jó asszony! Alig győztem hálálkodni a régen nem evett finomságokért. Kérésemre a néni azt is megengedte, hogy itt hagyjam a hegymászáshoz nem szükséges holmikat. Bizony már több kilót nyomott az útközben összegyűjtött sok könyv és prospektus.

...Este magamba szuggeráltam a korai ébredést, és hajnali négykor megszólalt a belső vekkerem. Gyorsan összekaptam magam, még sötétben vágtam neki az útnak. Az első öt kilométert közúton tehettem meg a 880 méter magasságban épült televíziós toronyig. A derengő fényben figyeltem környezetem növényzetét. Nyolcvan évvel ezelőtt itt magas fákból álló trópusi esőerdő takarta a hegy oldalát, ma cserjés bozót fedi. Ez is a Pelée műve, csak egy kicsit később történt.

Az 1902. május 8-i borzalmas kitörés után a vulkán elcsendesült. Sokan azt hitték, évszázadokra kiadta lelkét. Május 20-án azonban váratlanul ismét megjelent a tüzes gázfelhő és ugyanott rohant le, mint az első alkalommal. Nem szedett áldozatot, mert Saint Pierre-ben már nem volt élő ember. Ezután még több kisebb kirobbanás történt, károk és áldozatok nélkül.

Az újabb tragédia augusztus 30-án következett be. Hatalmas tüzes gázfelhő jelent meg, de nem a halott Saint Pierre felé vette útját, hanem délkelet felé gördült le. Itt állt a mai Le Morne Rouge elődje, egy 2000 lakosú falu. Ugyanarra a

104