Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei (Érd, 1994)
Szigeteket szült az óceán
kusz-hátság, amelynek közepe táján a Kókusz-sziget kevéssel a tengerszint fölé emelkedik. A másik lehetséges földhíd, a Carnegie-hátság, kelet felé tart, de annak domborulata sehol sem éri el a vízfelszínt, csak 800 méterre közelíti meg; a kontinens partjai előtt pedig mély tengeri árok szakítja meg. A tengerfenék domborzata a Galápagos-szigetek térségében A galápagók szárazföldi vándorlása szempontjából a Kókusz-hátság jöhet szóba, ha feltételezzük, hogy félszigetként valamikor egészen megközelítette a hatalmas Ős-Galápagosszigetet. A földhidat kisebb hézagok, tengeri átjárók ugyan megtörhették, azonban ezek nem akadályozhatták meg a teknősök tovaterjedését. Időközben a kutatók ugyanis meggyőződtek arról, hogy az elefántteknős - irdatlan súlya ellenére - képes fennmaradni a víz felszínén, sőt elég jól 64
