Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei (Érd, 1994)
Darwin és az elefántlábúak
miközben fáradhatatlan energiával óriási természettudományi gyűjteményt halmozott fel a hajón. Amikor az expedíció negyedik évében, 1835. szeptember 15-én a „Beagle” elérte a Galápagos-szigeteket, Darwin agyában a megfigyeléseknek és a benyomásoknak rendszertelen sokasága zsongott. Igaz, hogy a dél-amerikai pampák világa már sejtetett számára valamit a természeti fejlődés nagy összefüggéseiből, de a Galápagos-szigetek meglátogatása nélkül a teljes felismerés útja sokkal göröngyösebb lett volna. „A szigetraj bizonyos madarainak változatossága, összevetve elszigetelt és korlátolt elterjedésükkel, vezette rá Darwint a fajok keletkezéséről való gondolkodásra - írta Dudich Endre kiváló zoológus professzorunk a Darwin és a Galápagos-szigetek című tanulmányában. — Lényegében a mai élettudomány »fajproblémájának« a veleje tárult itt eléje. Itt ringott tehát a származástan szellemi bölcsője, itt született meg az a gondolatcsíra, amelyből kisarjadt a származástan későbbi terebélyes fája. Itt fogták meg a lelkét az első meglátások, megsejtések, tudat alatti megérzések. Itt gomolyogtak fel lelkében az első gondolatködök, amelyek később egyre jobban tisztulva, formálódva, tudományos alakot öltve az élettudományi gondolkodást teljesen átalakító tanának alapgondolataivá váltak. Darwin látogatása a Galápagosszigeteken tehát egy hatalmas szellemi áramlat kezdetét, egyik kiindulópontját jelenti.” A „Beagle” s vele együtt Darwin harmincöt napot töltött Galápagos szigetvilágában. Először Chatham (a mai San Cristóbal) szigetén szálltak partra, majd sorra vették a többi nagy szigetet. A legrészletesebb gyűjtést és megfigyeléseket James (San Salvador) szigetén végezték, ahol Darwin egy héten át élt a szárazföldön. Október 20-ára Fitz-Roy kapitány elkészült a partok felmérésével, így továbbvitorláztak Tahiti felé. ...A szigeteken partra szálló Darwin is először a hatalmas szárazföldi teknősökön csodálkozott el. Valóban nemminden38