Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei (Érd, 1994)
A tüzes hegyes szigete
vulkánjai egymástól elkülönülten a tengerfenékből nőttek ki, valaha önálló szigeteket alkottak, de a magma további felszínre áramlása - a vulkáni kitörések anyaga - később eggyé forrasztotta őket. A kontinentális süllyedés-emelkedés bizonyíthatatlan tétele tehát kikapcsolandó. ...Másnap kellemes órákat töltöttem a villamili flamingók körében. Közvetlenül a település házai mögött, egy félsós vizű lagúna tükrében tucatnyian illegették magukat, rendezgették világos rózsaszínű köntösüket. Általános tapasztalatom, hogy emberi települések közelében a madarak is sokkal félénkebbek, mint lakatlan szigeteken. Ruhatépő mangrovesűrűségen kellett átverekednem magamat, hogy rejtve közelükbe férkőzhessem, lőtávolságba kerüljek fotógépeimmel. Amikor napnyugtakor visszatértem a „Donvale” fedélzetére, meglepő látvány fogadott. A fedélzet egy részét kecskék hada népesítette be. Odább disznók röfögtek, ketrecbe zárva pedig baromfiak káricsáltak. A négylábú útitársakat hevenyészett kerítéssel zárták el a fedélzet középső részétől, ahol viszont a padlóra terített gyékényeken, pokrócokon emberek hevertek. Nők, férfiak, gyerekek vegyesen. Utasok Santa Cruzra és a kontinensre... Gyengéden félretaszajtottam a lépcsőt elálló sárga bakkecskét, és felkapaszkodtam otthonomba... 126