Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében (Érd, 1994)
Remények és keservek
És lám, egy jó ügy érdekében mindenki kész az áldozatvállalásra. Meghatottan mondtunk köszönetét! Ismét szekérre szálltunk, hogy még az est beállta előtt ideiglenesen felverjünk néhány sátrat a leendő táborhelyünkön. A főcsapat ugyanis a késő esti órákban, már sötétedés után érkezik, s illő dolog, hogy a fáradt vándorokat legalább alvóhely várja. ... Expedíciónk elindulását megelőzte több helyszíni terepbejárás. Az alapötletet, hogy erre a vidékre jöjjünk, Jakucs László könyvének, A Békebarlang felfedezésének záró fejezete adta, mely szerint a vidék legígéretesebb feltáratlan barlangja a Teresztenyei-forrás vízrendszere. Már Jakucs kísérletet tett arra, hogy a forrás felől bejusson a barlangba. Mintegy három méterrel süllyesztette a kifolyó forráspatak medrét, és a törmelékanyag elhordásával megnyílt az elzáródott barlangszáj, melyben húsz méter mélyen tudtak benyomulni a vízjárat mentén. Közben Jakucs pénze elfogyott, a munka leállt, és a feltárás megtorpant egy mennyezetig érő omladékhalmaznál. A Teresztenyei-forrás és barlangja a névadó kis falu nyugati végén, az akkor még élt Bíró bácsi portáján nyílott. Maga Teresztenye község - Égerszöghöz hasonlóan - Árpádkor végi település. Neve szláv eredetű, nádast jelent. A karsztból kilépő forrás vize ugyanis a lapályon szétterülve mocsarat alkotott, s ennek maradványa vizenyős, sásos lápföld formájában ma is megtalálható a falu keleti oldalán. Teresztenye még Égerszögnél is szegényebb, elmaradottabb hely. Fogyatkozó népessége a száz főt sem éri el. Érthető, hogy a kis falu lakóiban is felcsillant a remény, amikor Jakucs dolgoztatni kezdett a forrásnál. Hej, ha itt a falu peremén nyílna meg a cseppkőbarlang! — sóhajtoztak a teresznyeiek. Nagyjából ők is abban reménykedtek, mint az égerszögi „barlangvárók”: villany, út, autóbusz, szálloda, idegenforgalom... Megkezdődött a vetélkedés a két falu között az áhított cseppkőbarlangért. A történet érdekessége, hogy a versenyló T
