Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében (Érd, 1994)

Remények és keservek

mert szembetalálkoztunk az égerszögi Rákosi Termelőszövetkezet kétlovas szekerével. Miután felpakoltunk rá, áthajtottunk a szini állomásra, ott átvettük és felraktuk szekerünkre a már említett teherárus csomagjainkat. A sok holmi tetején, mire Égerszögre értünk, majd kiszállt belőlünk a lélek, olyan nagyokat huppantunk az elhanyagolt makadámút gödreiben.

Felmálházott szekerünkkel az égerszögi tanácsház előtt álltunk meg, ahol a község vezetői fogadtak: a párttitkár, a tanácselnök és a téeszelnök, valamint sok érdeklődő. Bevonultunk a tanács épületébe rövid megbeszélésre és egy kis borkóstolóra.- Nagyon kéne már a barlang a falunak - mondta a tanácselnök. - Amikor Jakucsék felfedezték a Béke-barlangot, igen megörültünk. Lesz villany, jó út és autóbusz a faluban! De a boldogság nem tartott sokáig, mert kiderült, hogy a barlang bejárata nem az égerszögi, hanem az aggteleki határban van, így a barlang is az aggtelekieké.- Most az elvtársakon múlik - vette át a szót a párttitkár - hogy lesz-e Égerszögnek is barlangja. A község részéről munkájukhoz, ellátásukhoz minden segítséget megadunk.

Csupor István nagy ív kockás papírt teregetett ki az asztalra, mely Égerszög lakóinak felajánlásait tartalmazta. A tanácstitkár személyesen járta végig a házakat, s nem akadt család, aki nem ajánlott volna fel valamilyen természetbeni segítséget.- íme, az összesített eredmény - mondta lelkes patrónusunk, és sorolta a fontosabb tételeket: 115 kiló burgonya, 160 darab tojás, 96 liter tej, 34 liter száraz bab, 20 kiló szilvalekvár, 15 kiló liszt, 5 kiló zsír, 5 darab csirke, ezeken kívül szükség szerinti mennyiségben zöldbab, tök, uborka és egyéb zöldség. A téesz vágáskor ingyen birkahúst ad, a tejüzeméből pedig naponta 10-15 liter aludttejet kaphatunk.

Egyik ámulatból a másikba estünk! Ilyen fogadtatásra, segítőkészségre nem számítottunk. Égerszög, ez az isten háta mögötti kis falu, az ország egyik legszegényebb települése.

14